Yunina in progress

Hát persze hogy megint sikerült rendesen blogolni. Mint mindig. De azért szemmel látható volt hogy csak elkészültem a rucival, nem? pisla. Már ha azt a kevés holmit annak lehet nevezni, mert persze megint az évszaknak megfelelően öltöztem. De mentségemre legyen mondva hogy azt hittem végre jó idő lesz. Az időjárás is azt mondta….aztán kiderült hogy kicsit túloztak. De végülis túléltem a szombatot, vasárnap meg igazán kényelmesen voltam mi tagadás. (Wes irigykedett is ezerrel a magassarkújával meg a szoknyájával muhaha).

Na szóval szombat. Ugye craft. A ruha teljesen simán elkészült és semmi sem maradt az utolsó pillanatra természetesen és már hetekkel a con előtt készen voltam…. Na jó ébredjünk fel a tündérmeséből! Nyilván hogy a valóságban minden ami elromolhat elven minden el is romlott. Így esett hogy bár az egyik keyblade atomcsúcs lett, a másikat már nem tudtam lecsiszolni flexel (mindkettő bedöglött), csak a kicsi kezeim maradtak és egy kis darab csiszolópapír, ami lássuk be nem nagyon hatékony…. De mentségemre legyen mondva én minden megpróbáltam ami egy csiszolópapírral lehetséges. Annyira nem lettem ideges a nem elkészült fenyó miatt (bárkit meg lehet kérdezni, én sose akadok ki az ilyesmin….dehogy XD) Akkor legalább a ruhám legyen tökéletes! Pénteken eszembe is jutott hogy jé nem varrtam fel a kék szalagokat, sőőőőőőt meg se vettem…. Irány a hobby, minden beszerezve, felvarrva, akkor próbáljuk fel az egész jelmezt. És itt jött a következő gond: a szoknyaaaa!!!! Ugyanazt a szabásmintát használtam mint az összes többi minibbnél minibb szoknyámnál és felpróbálásnál kiderült hogy valami nagyon nem jó….. Konkrétan a szoknya anyaga. Kb minden mozdulatnál felcsúszott és olyan rondán begyűrődött hogy majdnem sírva fakadtam. Miééééééért??? Na jó kell egy b-terv. WEEEEEEEES!!!!! nincs rózsaszín szoknyád/anyagod/nem mész turiba????  Nem volt de azt mondta megy, ha nagyon nincs más megoldás. Még maradt abból az anyagból amiből a felsőt varrtam, szép fehér meg minden csakhát eszméletlenül műszál. Ezer százalékra biztos voltam benne hogy nem festhető. szóval próbáljuk meg, nem? XD. Ezer szerencsére letális mennyiségű és választékú textilfesték raktár van otthon így találtam egy 20 árnyalattal sötétebb rózsaszínt mint ami kéne és beletuszkoltam szerencsétlen anyagot. Eredmény: egy alig látszó babarózsaszín rányalat. Jóóóó lesz! fél óra alatt kiszabtam meg megvarrtam a szoknyát (szerintem már vakon menne) és már csak a szegély volt hátra amit viszont már az alfa bázikson (lásd Wes lakása) varrogattam fel oltári nyugin amég vártuk a Pécsi szekciót és amég Wes az 1000 darabos puzzle-t rakosgatta. De elkészültünk mindketten mire befutottak a többiek és az a lényeg.

Reggel kora kelés, köszi Spuri ;). )Öltözés, smink, műszempilla (természetesen ez se ment olyan könnyen, a kis szenya már annyiszor volt használva hogy akadtak gondok a felrakásnál, de nem menekült), irány a con.  Öltöző, zsűrizés aztán lementünk a színpadhoz. Mindenki ott tolongott ezerrel én meg mondtam a többieknek hogy mért nem megyünk hátra leülni és csodák csodája ott senki nem volt, szóval lehuppantunk a kényelmes ülőkékre és ott hédereltünk amég nem kezdődött a verseny. Nézni akartuk, így a fenyóinkat az ülőkén hagytuk biztos távolban mindenkitől hogy ne legyen bajuk és megszereztük a függöny egyik nyílásának birtoklási jogát. Néztük a többieket és néha hátrasasoltunk hogy megvannak e még a cuccaink. Mondanom sem kell hogy nem kaptunk ám szívrohamot amikor az egyik csapat ezerrel betámadta a puffokat és kb bevágódtak a hónapokig faragott keyblade-jeink mellé és kb fél cenkire landoltak mellettük. Erről csak annyit hogy figyeljünk már egy kicsit oda egymás cuccaira, amin minden bizonnyal sokat dolgoztak és ne úgy vágjuk le magunkat mellé hogy méterekről halljam ahogy összekoccannak…. Én se tarolom le más cuccait csak mert lusta vagyok rendesen kikerülni. Na de végül szerencsére egy szívrohammal később kiderült hogy minden túlélte és készen áll a színpadra lépésre. Életünkben először rendes koreonk volt crafton (asszem túl hamar megvolt a zene és tudtunk agyalni hehe) amit le is toltunk a színpadon és így visszanézve nem is volt olyan rossz. Valahogy kibírtuk azt is röhögés nélkül amikor Wes-sel egymás felé fordulva hadonásztunk a fenyókkal (teljesen felfoghatatlan XD).

A nap végül egy kiegészítős jelöléssel zárult ami nem rossz szerintem, tehát nem mondhatjuk hogy tök fölöslegesen öltünk bele annyi időt. Jópár versenyző nagyon tetszett. Nálunk Lady Casette vitte a pálmát. Hát mekkora ötlet. Amég álltunk sorba a fotózáshoz beszélgettünk is vele és elmesélte hogy született a jelmez, hát jót derültünk. És megállapítottuk, hogy kell egy ilyen szoknya XD. A Csapatok közül a Templomos csibék tetszettek a legjobban. Nem csak a jelmez de az előadásuk is nagyon jól összeillett. Na meg a Veronai álomkép. Basszus Brigi, eskü nem ismertelek fel, csak valamikor délután néztem amikor a fotózásról jöttetek ki hogy jééééé ez te vaaaagy XD. Nem volt szabad kezem csáponi utánatok, aztán már sehol se leltelek. :D. Ennyit az éles szememről XD. Én rátok szavaztam, ahogy szerintem a csapat nagyrésze is. És egyébként mindenkinek gartula aki indult sőt azoknak is akik csak úgy beöltöztek, láttam versenyen kívül is egy halom nagyon klassz rucit.

Na ez volt a szombat. Este még vész kellék gyártás folyt perfre, mint általában. Kellett gomb, protonágyú, az elszakadt jelmezek rendbetétele, apróságok. Reggel irány megint a con. Uccsó próba az egyik parkolóban. Aztán mivel nem volt értelme sok helyre menni, megint betelepültünk a tegnapi puffokra és vártunk és vártunk. Befutottak Rhysa-ék is csakhamar, velük tanakodtunk hogy vajon ki mit csinál. Nagyon úgy tűnt hogy megint sok lesz a tánc, hát kíváncsiak voltunk mi sül ki belőle. Mi viszonylag hamar sorra kerültünk és az a helyzet hogy a lámpalázat most elmosta az a tény hogy gyakorlatilag nem kellett semmit megjátszani, mindenki magát adta. Vagy valaki mást XD. A lényeg hogy egyértemű volt hogy az ebay song-nál végünk lesz, mert Fecó azt akkora átéléssel tudja tolni hogy hihetetlen. És valóban, Tikével fulladoztunk a nevetéstől a színpad szélén hihi. Aztán mi is felpattantunk és buliztunk egy jót. Szerintem mind nagyon jól éreztük magunkat a színpadin és ahogy hallottam a közönség is jót nevetett, hát ez volt a célunk :). Utána fotózás és siettünk vissza hogy lássuk a többi előadást. Hát a Felforgatlak alatt gurultunk a nevetéstől és továbbra se bírjuk feldolgozni hogy lehetett azt a poker face-t végig bírni XD. A másik ami gyönyörű volt az Asian-pop party. Valakinek feltűnt egy kpop táncokat táncolgató Black Star? Na az voltam én. Csak épphogy nem pattantam fel mögétek eltáncolni a pl a Ginie-t hihi. De megmenekültetek XD.

Összevetve a con megint jól telt. Mi élveztük. És majd csak eljön az olyan con is amikor tényleg elkészülünk időben és nem előző nap varrogatunk….ááá ne áltassuk magunkat röhög. Ilyen sose lesz. XD És hogy mik a nyári tervek? Adok egy kis segítséget ;

http://www.youtube.com/watch?v=AAbokV76tkU&ob=av2e

Wááááááááááááá Fantastic Baby

Megosztás a Facebook-on

Nos ígértem képet az original karakteremről, szóval ő lenne az. Ashe Kingdom Hearts stílusban. Mégegyszer ezer hála Senynek aki a homályos hablatyomból meg a kezdetleges rajzomból ezt a szépet alkotta.

Ezúttal az alapterv az volt hogy használd amid van. Egyszóval a ruha tervezésénél a fő szempont az volt hogy az itthon fellelhető alapanyagokból össze lehessen hozni, avagy a cépé nem vész el csak átalakul. Szóval ez nagyjából úgy nézett ki, hogy hm ennek a jelmeznek ez a része használható, ennek meg a másik, fehér anyag van, meg sok szalag :). Ezt sikerült összehozni, de ez is a sokadik terv már de ez lesz a végleges. AZ a nap volt a legszebb amikor egy SMSre ébredtem, hogy Seny írt, hogy figyi Yun, lesz szárnyad, jó? Szóval kalandosan alakult a dolog. De lássuk hogy állunk.

Felső: Végy egy nagy fehér anyagot amit még valami tök máshoz vettél, tekerd magad köré és próbáld magadon levágogatni, majd miután 2 órát elpocsékoltál rá, jöjjél már rá ugyan hogy jaaaa van torzóm amin simán kiszabhattam volna. Hát no komment…annyira jellemző. De ha már kész vagy, ne habozz kicsit vagdosd fel elől meg hátul, keress egy fehér zippzárt és kész is.

Terveztem az elejére mintát is, mert az olyan tutiság. Na de miből legyen? hmhm. Első terv csilivilli strasszkövek voltak de aztán meggondoltam magam. (Persze nem azért ám mert egy darab se volt itthon, dehogy…) Nézegettem Wes féligkész hímzett mintáit és rájöttem hogy mekkora gizdaaaaaaa!!! Szóval én is nekiestem hímezgetni.  A vonaton. Ehe. De tényleg. Idő ugyebár nuku, mi meg mentünk próbálni Pécsre, a vonatút hosszú, szóval nagyiszakkört nyitottunk és a kedves utastársaink legnagyobb döbbenetére hímezgetni kezdtünk. Más tészta hogy hulla hiába mert olyan nagyon rég hímeztem hogy annyira ramaty lett az első három minta hogy mindet bonthattam vissza. De legalább telt az idő. A szegélyt épp most varrom fel rá, szóval lassan meg lesz minden hozzá. Viszont éppen nem tudok feltölteni képet ide, mert kevés a hely szóval majd ha lesz időm vacakolok ezzel a problémával, addig marad a próza. Az eddig készült képek pedig megtekinthetők a BATár blogon :).

Na mi van még? Ja hát a szárnyacskák. Gyönyörű metálkékkel lefújtam és némi arany festéssel díszítettem. Azzal még most is küzdök, merthát a fene se számított rá hogy a metálkéket nem fogja be a festék rendesen és már a 40. réteget küldöm fel rá, dehát ki számolja XD. Még átkenem párszor és szerintem jó lesz, aztán lakkozás és szép a világ.

A kéz és lábfityegőcskékben már vérprofi vagyok, már csukott szemmel is menne. Azt összedobtam ezer éve (el is tettem jó helyre hogy ne legyen bajuk, vagyis egyenlőre nem találom őket, de nem estem kétségbe, nálam ez teljesen normális, majd con előtti napon hisztizve feltúrom az egész szobát és persze nyilván valami tök nyilvánvaló helyen lesz). A szoknya 2 hete kiszabva, csak arra vár hogy összevarrjam végre, ami meg persze csak lustaság kérdése, de előbb utóbb meglesz XD. Az öv szintén kész, csak le kell lakkozni. Magamhoz képest ijesztően jól állok. Lehet hogy aludni fogok? MEGINT? az lehetetlen!!! XD.

Na jó, megyek is folytatom a varrást, meg persze vár Kame chan is, hiszen ha cépére készülődés, akkor Kat-tun koncert nézés. Muhaha. Mindenkinek jó munkát! Ügyik legyetek!

Megosztás a Facebook-on

Egy kis mellékvágány. Eddig azért nem ejtettem szót az ezerrel készülünk a Holdfényconra részről, mert nem terveztem hogy megyek, de aztán bevillant hogy a conhiány már nem bír ki még egy con mentes hetet a Mondoconig, úgyhogy nem volt mese, menni kell. Na és itt jött be a gond: mégis mi a fenéből??? Jelenleg ugyanis egy árva kanyim sem volt erre a célra (na jó másra se, de no para). Tűnődve olvastam a programokat meg versenyszabályzatot és megakadt a szemem egy mondaton. HOHÓÓÓ!!! A CÉPÉSEK INGYÉ MEHETNEK BE! Akkor nincs semmi para! Csak össze kell hozni egy perfet. Nem lehet az olyan nehéz. Ez volt múlthét pénteken. Már csak találni kellett lelkes barátokat akik szintén akarnak jönni. És nem mentem túl messzire. Felhívtam a kis kpop alakulatunk 2 tagját és megkérdeztem őket hogy ugyan lenne kedvük jönni. (Oké élőben ez igazából így zajlott: “Van 7én programotok? Ne legyen! Jöttök velem conra fellépni! Lehet színpadra menni, meg lesz sok kitűző.”) Miután ahogy az ábra mutatja, marha körülményesen és nehezem meggyőztem őket már csak valami műsor kellett.

Vasárnap kiültünk Mesivel a várhoz napozni és agyalni hogy mi legyen.  A biztos annyi volt hogy Disney hercegnők leszünk és mivel kpop mániásokról van szó és eddig minden conon a kpop előadások addig terjedtek hogy egy vagy sokcsillió számot összemixeltek és eltáncolták, gondoltuk hasznosabban alkalmazzuk a kedvenc zenéinket.  Avagy végy egy értelmetlen story-t, és kösd össze jóféle kpop zenével. Egyetlen biztos pontal indultunk: A Fantastic Baby keeeeeeell!!! És innen totál megfagyott az agyunk. Mit csináljunk? mit csináljunk?? Menjenek bulizni? Pasizni? Vagy csak táncoljunk? Áááá az baromság? Mentsük meg a világot? Nemáááár…. Hát akkor verjük le az Igazság Ligáját … Ezt a marha értelmes mondatot én mondtam. És ez lesz a vesztem. Az eredmény 5 és fél percnyi nem túl értelmes, de annál mókásabb anyag. Hát legalábbis mi élveztük. És Aya is, akinek a műsort ajánlottuk ;).

És ami az űverszuperség volt: ilyet conon életemben nem láttam: füstgéééééééééép!!! Előttünk jópár craftos lépett fel és ott csöpögtünk hogy milyen állatul néz ki!!!! És milyen jó lenne ha ANNÁL a résznél jönne a füst! De persze tudtuk hogy nem lehet időzítést kérni, de úgy voltunk vele hogy mindegy mikor, akárhol jó lesz az a füst hihi. És mit ad az ég! Basszus tényleg OTT kaptuk a füstöt ahol akartuk! Vagy nagyon hangosan sipákoltunk a színpad szélén hogy mikor lenne jó, vagy pedig a technikus marhára tudott időzíteni, hogy egyem a szívét. Állat volt! ott vinnyogtunk az előadás közepén a színpadon hogy fűűűűűst XD. Remélem nem látszott XD.

A bizonyíték hogy ott voltunk:

Innentől kisangyal leszek és posztolok majd rendesen Mondoig. Már amennyiben nem leszek megint lusta….UGH

Megosztás a Facebook-on

Most hogy megint itt a cépé idény, én is aktivizáltam magam és nekiestem (marha időben, mint mindig, lásd tegnapelőtt XD) a jelmezeknek.  Ezúttal megint nagy kaland várható. Indulunk craftban és perfben is. Ráadásul craftban hogy ne legyen olyan nagyon könnyű dolgunk, kitaláltuk hogyha már van original kategoria, miért ne próbálnánk ki? Eddig még úgyse kísérleteztünk vele. Szóval jöhetett a nehézség, rajzoljuk meg a jelmezeket. Ott relaxoltam napokig a tök üres papír felett hogy akkor legyen már valami, de csak nem sikerült. Aztán csak sikerült összehozni valamit (a végleges csodaszéppé varázsolt rajz még készül, kép későbbre várható hehe), aztán rájöttem hogy ez így nem jó….szóval átrajzoltam. Aztán az a verzió se volt nyerő,jött a kövi. És így tovább. A legszebb az a rész volt amikor Mesivel nézegettük a nagyjából elkészült rajzot és csak nem jó a ruha ujja, csak nem tetszik….mi legyen? Megvontuk a vállunkat, hogy jó pihentessük magunkat, nézzünk kpop vidiket! És persze ennek egyenes következménye a kb ilyen beszólások voltak: “ÚÚÚ és az a szalag Hiro karján!!!” “Igen…olyan van Sungkyu-nak a Paradiseban és de jól néz ki!!” És hát innen nem volt megállás. 10 perc múlva annyi miazmát aggatunk a ruhára hogy egy élet alatt se lehetett elkészülni vele, szóval kicsit cenzúráztuk magunkat hehe. De az eredmény egész tetszik. Papíron…rajtam majd elválik hogy fest.

A ruha tervezésénél egyébként ezúttal a fő szempont a költséghatékonyság volt. Avagy hogy üssünk össze egy craftos jelmezt lehetőleg egy fillér ráköltése nélkül, mert csóróság van. Szóval a terv egyébként a következő volt: előkaptam minden eddigi cépés rucit, az összes meglévő anyagmaradványt és megnéztem miből lehetne megoldani az alaptervet. A ruha gyakorlatilag tényleg minden darabkájában megtalálható volt itthon…egyenlőre más formában, szóval csak át kellett alakítgatni, meg varrogatni és hasonlók.

Egy cépé nem cépé valami fenyó nélkül. Tehát mi volt a kövi lépés: bizony hogy a tervezz magadnak fenyót projekt. Na ennél a pontnál jöttem rá hogy mennyivel könnyebb egy meglévő fegyvert lemásolni mint tervezni egyet. Ami menjen a rucihoz, jól nézzen ki és nyilván lehetőleg megvalósítható legyen. Itt is 4 millió verzió készült és a mostanival se vagyok teljesen elégedett de ez van, csak el kéne kezdeni már. A fegyver volt egyébként kész legelőször, mármint a terve úgyhogy el is sprinteltem az OBI-ba, hogy ide nekem a 150X60as rétegelt lemezemet hogy nekieshessek dekopírral! És akkor jött a hideg zuhany. Először is a csóka a pultnál 1000%, hogy hülyének nézett. Cuki kicsi lány hiperszínes ruciban, piros hajjal, tuti nem ért semmit ezekhez és elkezdte magyarázni, hogy ilyen meg olyan fa van meg hasonlók, de olyan stílusban mintha egy ovissal beszélne. Amikor túltettem magam a sokkon, közöltem vele pontosan mi meg mennyi kéne, akkor egy hatásos hosszú perces cirpi cirip következett, mert nem bírta feldolgozni épp ésszel hogy tudom mit akarok …. No komment. És itt jött a legjobb rész. Közölte a jóember hogy bocsi de már nem vágnak méretre cuccot, de megvehetem 7000ért az egész táblát…. Hát azt hittem ott helyben rosszul leszek. Szóval igen gyorsan otthagytam a fiúkát és jöttem haza körbenézni milyen maradék anyagok vannak vajon. Amilyen szerencsém volt semmilyen, szóval holnap van megint egy utam vissza az OBIba és addig túrok amég nem találok valami hulladékfát jó méretben.  Aztán még azzal a lendülettel ki is fogom vágni, szóval remélhetőleg holnap estére már csak a festés meg díszítés marad. De persze ha belőlem indulunk ki …lalala
Szóval a craft így áll, a perf pedig úgy hogy ma végre zártunk, szóval már semmi sem állíthat meg juhéééé!!! Igen, jól sejtitek, lekeslelkeslelkeslelkes XD. Jelmezileg pontosan addig jutottam hogy megállapítottam hogy van egy cipő amit át lehet festeni hozzá, nadrág egy szál se, egy fél felső ha megtalálom és kééész! Egyszóval semmi nincs még meg belőle, dehát még rengeteg időnk van, igaz, Wes? XD. Viszont mivel semmire se kell és már nagyon fegyvert akartam csinálni, ehhez a karakterhez megcsináltam a fegyverét hehe. Mondhatnám éppen száradozik.

Hát egyenlőre csak ennyi. Képek is lesznek hamarosan. Amint lesz valami ketyerém ami meg tudja örökíteni a vizuális élményt (bazinagykupialakásmindenpontján) eskü posztolom, addig be kell érnetek a béna prózai előadásommal. Most viszont megyek, mert igazából rengeteg fejtörést okoz hogy Hyun Bin vajon mikor vedlik vissza pasivá (habár a csajt akkora jól játsza hogy általában az asztal alatt fetrengek a röhögéstő), szóval nincs mese, irány a Secret Garden muhaha

Annyeong

Megosztás a Facebook-on

A fő tanulság: sose csúsztass nyárra tervezett cépét őszre, mert pórul jársz… Ugyan ez volt az első olyan con ami előtt aludtam is, de már itt tudhattam volna hogy valami nincs rendben, dehát azt hittem biztos azért mert végre időben elkezdtem… Na sebaj.

A ruci elkészült, a végső simitásokról nem posztoltam de nem lett volna nagyon mit. Ez lett az eredmény:

Kicsit imádkoztam a melegért, avagy csak egy egész kicsit melegebbet, kéééérleeeeeek!!!

Mikor megkaptam amit akartam, napozgattam egy kicsit és szinte le is barnultam lalala

De csak szinte. Szóval hideg volt… Úgyhogy olyat tettem amit conon még soha (milyen sok első alkalom volt ezúttal nahát), nemhogy nem jelmezben mentem, de egyenesen átöltöztem amint lehetett. Még így is fáztam kicsit de a nagyteremben kapucniban és a jól melengető parókámban egész elviselhető volt. Mondjuk az poén volt hogy egy halom ember álmélkodott hogy mikor nőtt meg ennyire a hajad??? Amég vártunk az eredmény hirdetésre, Livia és a szuertápos Versailles rucis barátnője mellett ültem és Livia percekig rángatta a parimat és jót nevetett hogy úgy rémlik neki, hogy pár napja még csak fele ekkora volt :D. És főleg atompiros.

Az eredmények kicsit azért megleptek. Azt tutira vettük hogy az a Versailles ruha kap valami díjat (különben ha már mellette ültem 2 centiről megnézegettem minden varrást meg darabkát és basszus közelről is tök profi, irigykedtem is egy sort, hogy én miért nem vagyok ilyen precíz, na de majd egyszer). Meg gondolatban Dave-nek odaítéltük a karakterhasonlóságot ugyebár ilyen fejjel :P. De azok után amit összehisztizett (okéoké…velem együtt) a con előtti nap hogy a fenyója milyen állapotban van, tök jól áthidalta és megérdemelte a díjat is. Csak egy egészen kicsit bántam hogy mégsem csináltunk máglyát a fegyvereinkből, hogy előző nap tervezgettük, mert akkor legalább nem fáztunk volna :D.   De kár lett volna értük :D. Mi is összeszedtünk 3 jelölést, amennyit még soha. Hát majd egyszer csak mi is nyerünk valamit. Meghát van még mit fejlődni. Nem is kicsit ehe. De mindenki nagyon ügyes volt és megérdemelte a díjakat….habár ha valaki azzal henceg nyári conon hogy a varronő most fejezte be a jelmezét, abban talán lehetne annyi önkritika hogy nem indul el vele versenyen (most jöhet a szidalmazás, de akkor is így gondolom). Na mindegy.

Vasárnap? Hát az megvolt. Hideg volt, esett, megint hideg volt. És minden kitűző elfogyott. Amúgy még nyáron tettem szert egy bögrére (csak mert annyira nem tartozik ide hogy az fáj), amiből szerintem nem sok van. Minden vágyam egy B2STes bögre volt úgyhogy az első amin megláttam az ájlávbíszt feliratot már jött is velem. Kissé nagy volt a tömeg így nem néztem meg azonnal jól. Csak kicsit később. Na ekkor már gyanús volt hogy mit csinál KHJ a képen, Yoseob meg sehol….Aztán hamar leesett hogy ez nagyon nem a B2ST, hanem az SS501 hihi. Már csak a felirattal volt a baj…De Jucika csípőből elmagyarázta hogy azért van rajta mert az SS501 nagyon szereti a B2ST zenéjét XD. Na szóval így jártam de nem gond, mert szeretem mindkét zenekart :D. Öööö honnan is jutottam ide? Ja már tudom. Hát onnan hogy ősszel nem tudtam semmi jót szerezni.

Aztán jöttek a perfek. Idén valahogy kevesebb fellépő volt mint szokott, de azért voltak jók. A Turmixosok megint nagyot alakítottak. Már amikor csak gyakorolni láttuk őket, akkor is csak leesett állal néztük hogy mi is így szeretnénk táncolni. Na meg úgy kinézni ehe. Sebaj, álmodozni szabad. Nem láttam minden előadást sajna. De tök lelkesen vártan a kpopos csapatokat mert hát szeressük azt a zenét. Tetszett a lelkesedésük meg a zene de azért még lett volna mit gyakorolni, de személy szerint én élveztem. Csak azon akadtam fenn kicsit hogy ha már kopo, akkor Gacktnak (akit amúgy imáááádok), semmi keresni valója benne. De sebaj, a jó szám választás miatt azt is elnéztem :). Ami nagyon tetszett (bár csak utólag láttam )az az FMA-sok előadása volt. Jót röhögtem rajta.

Perf megtekintés után lézengtünk mindenfelé, fotózkodtunk a Turmixos lányokkal és megpróbáltunk sushihoz jutni, aminek teljes storyát megleshetitek BATár blogban, minek írjam le újra? Fő a lustaság.  Na ennyi volt az élménybeszámoló. Kb. Asszem. Megint nem vagyok túl kipihent, viszont most is nagyon fázom. Megyek is vissza varrni. A karácsonyi jelmezem készül éppen. Már kiszabtam a délelőtt folyamán és már csak össze kéne varrni csak nem visz rá a lélek hogy kézzel nekiessek. A varrógép ugyanis behalt amikor próbáltam segíteni az Otakunak a perfjükhöz kellő bőrkabikkal. Úgy tűnik nem a sok réteg bőr összevarrására találták ki. De azért az övek jók lettek, nem? pisla. Most vagy az lesz hogy kézzel varrok, vagy szétszedem a varrógépet és meglesem mi a baja. Melyikre szavaztok? Jól tippeltetek, persze hogy mindjárt szétszedem XD

Megosztás a Facebook-on

Vagyis hogy készül a szárnyacskám. Tudom azt mondtam nem lesz több bejegyzés de épp nem tudok mit csinálni mert minden darabka szárad és vagy öööö de tévedtem, jobban körülnézve, tényleg minden szárad. Na szóval mindjárt 3 óra, de no para, én még bírom. Esetleg a ki tudja hányadik energia ital…vagy a duracel :D. Szóóóóóval szárnyak. Na mint kiderült csurig vagyok szarnyakkal….kisebb…nagyobb, ilyen színű meg olyan is akad.

Például a kesztyűn. Ezek mind a vágj ezer réteg dekorgumit/műbőrt, festegesd, ragaszd, megint fesd mert elszúrtad módszerrel készültek. Közepükbe vagy sikeresen piros színben a század boltban lőtt fülbevaló darabka, rosszabb esetlen átlátszó verzióban talált gigastrassz került amiket előtte megkínáltam üvegmatricával. Lehet tippelni melyik melyik

Szárnyacska van a cipőn is…. A naggyon meled és télies cipőn….Na mondjuk ez az egész rucira jellemző….Sikerült jól választani lalala. Ez a szárnyacska is úgy készült, mint a kesztyűé csak értelemszerűen a lábamra el nem a kezemre. Szóval nem a kesztyűre került, hanem a cipőre. Ilyen egyszerű.

Sőt a hátamból is sarjad majd egy szárny. Egyenlőre még nem 100 %os de már egész aranyos szerintem. Ez a fegyverhez hasonlóan fibrostirből készült (alighanem már írtam róla, de tutibiztos nem állok neki visszaolvasni, szóval biztos ami biztos :D). Bevonat porza (nem vicc, bazira PORzik amikor csiszolod), festék, még több fibro, drótocska, gumicska. Kb ennyi.

Na ezzel már elrepülök akármeddigis. Na ennyit röviden a szárnyakról. És hát annyira fellelkesített Aya Oscar díj átadón is helytálló köszönet nyilvánítása, hogy nem bírok ellenállni.

Rucim létrejöttében és ébrenmaradásomban hatalmas szerepet játszott a KATTUN összes koncertfelvétele (ezer hála Salwa), amely nézegetése nélkül már 3 napja azon hisztiznék hogy nem leszek készen.  Külön köszönet drága Kame-channak hogy volt kedves félpucéran táncolni vizes körülmények között, ezzel teljesen éberré téve engem. Továbbá Kokinak aki mindig a legjobb pillanatokban kezdett el üvölteni ami szintén ébresztő hatásúnak bizonyult, így nem maradtam le egyetlen sexi táncról sem (habár olykor a rossz festékért nyúltam dehát valamit valamiért :)).

És akik nélkül tuti ne bírtam volna ki:

B2ST (Yoseob drága)

Infinite -Paradise (Dongwoo az az idióta)

SS501 (KHJ zunn)

Shinee (akármi, bármi, mindegyik)

Rain -Hip song (hihi)

Ééééééééés Mbalq -Stay és a hatalmas táncuk.

Köszönöm mindegyiküknek a létezést, a zenegyártást, a tecsőnek a lehetőséget hogy meghallgathattam, Mesinek hogy egyfolytában bombáz mindenféle tutijó zenével, a varrógépemnek hogy a finishben bekrepált, a ragasztópisztolynak szintúgy, Desszantnak hogy mindig láb alatt van és minden alkalommal át kell grasszálnia a frissen festett holmikon ééééééééés most megyek vissza festeni. XD

Megosztás a Facebook-on

Na igen. Pedig végre tisztára időben voltam meg minden, erre kiderült hogy a héten a csini 4 órás munkaidőm helyett tolhatok minden nap 10et, no komment. És persze semmi olyan sincs hátra amit lehetne itt csainálni… Na nem baj, azért megleszek. Remélem :).

Na akkro lássuk hogy is állunk. Nos kissé összevissza az egyszer biztos (a helyesírát meg egyáltalán ne nézzétek, mert az eleve katasztrófa…) Főleg a fegyverrel haladgattam már ami a látványosabb dolgokat illeti. Na meg az is igaz hogy annyira haladgattam az apróságokkal hogy elfelejtettem képeket csinálni….Oké bevallom Kattun koncert nézés közben egy pillantara se villant be hogy fotózni kéne, az egykapacitás többségét elvette az aktív nyáladzás, a többit meg a készítendő darabka ehe…

Az íj előtt még 90%-osra befejeztem a kesztíűcskéimet (továbbra is arra várnak hogy elvonszoljam magam a boltba kettő darab gyöngyért…no komment). Így egyben sokkal jobban festenek, mint gondoltam amikor még kicsi darabkékban honoltak szobaszerte. Erről végülis lett egy árva kép, a köztes részekről már annyira nem lalala. Pedig a szorgok kismanóim ezerrel tevékenykedtek rajtuk. Valamiért minden barátnőm fellelkesült az apró részek festegetésétől (amiket én annyira úgyse szeretek), szóval hagytam őket érvényesülni.

Fanni és Jucika és a lehetetlen agyagú darabkákra festés

Ééééés a majdnem kész kesztíűcske:

Az íjjamat ugye már kifarigcsáltam ezer év alatt és csak be kellett vonni porzával. Nem állítom hogy ez volt a legnehezebb feladat, de hogy magát a porzát megszerezni hatalmas kalad volt az tuti. Azt hiszem bátran mondhatom hogy Aya-val azon versengünk hogy melyikünk veszi meg a másik elől az uccsó csomaggal, mert akkora hiánycikk a hülye hobbyban hogy csak na. Én 3X járultam a Borárosra a sikeres eredményért.  De megérte. Tök barón néz ki. Csak ugye a porza nem olcsó és kicsit lelassította a tempót hogy jaj még kevesebbet, még egy kicsit kevesebbet kenjünk rá ehe. De a végeredmény egy hajszálvékony fehér (kivéve ahol látszott még a toll a minta rajzolásából, ott szép kék) réteg fedi az íjjat. Hagytam száradni vagy két napot, biztos ami biztos alapon. Aztán nekiestem stukko ragasztóval egyesíteni a fa alappal. Hát most mondjam azt hogy én meg a szimetria….Na szóval ott még lesz meló, de már látszik hogy fog kinézni. Most éppen a Flóra 2 kötetes gigantikus engiklopédia alatt pihengeti ki a fáradalmakat.

Mind a 4 darabka száradozik. Az undin kígyózó guszti dolog pedig maga a ragasztó, ami elvileg a gipszkartont is megfogja. Kíváncsian várom hogy mit kezd a fenyóval.

Ééééés az egybe ragasztott íjj:

Azért kicsit hasonlít, ugye???? uggh

Ja és ja. A szárnyaim. Az A és B terv ugrottak (polifoam, ami bénán lifegett, púrhab, ami elfogyott, hogy szakadna meg…) Így jött a C-terv. Csináljuk meg ezt is fibrostirből. De persze nem maradt, szóval irány a Praktiker, ahol természetesen hülyének néztek, hogy MIIIIIIIIIIIT keresek??? Amikor felvilágosítottam a két uriembert, hogy fibro meg szigetelő meg egyebek, kinyőgték hogy ottan hátul az eldugott részben és hogy majd egy EKKORA (és esküszöm elkezdte mutogatni), SÁRGA (rádökött a pólómra ami tényleg sárga volt….igaz narancs, de ne itéljünk elsenkit a színvakság miatt) és már majdnem ott tartott hogy bemutatja milyen vastag, amikor közöltem vele hogy kösz tudom  hogy néz ki, erre teljesen lefagyott. No komment…. Szóval behúztam egy közepes vastagságút és robogtam haza faragni. A rögzítéssel még gondjaim vannak de majd áthidaljuk hero.

Na ennyi lett volna lóhalálában, mert amúgy ezerrel dolgozom ám…Ugyebár ehe. Elkészült egy halom olyan dolog is amiről egyenlőre tök elfelejtettem írni de sebaj, legyen az a meglepi. Szerintem con előtt nem lesz már időm több bejegyzésre, szóval hajrá mindenki! Ez már a finish!

Megosztás a Facebook-on

Na lássuk hogy állunk. Azt hiszem nagyjából sikerült minden mütyűrt lefestegetni meg összeragasztani. A festésben segítségemre voltak a lelkes kis segítőim, akik teljesen belelkesültek hogy rucit gyárthatnak, így nem átallottak órákig piszmogni a törpe dekorgumik alapos lefestéséve. Ezer hála nekik.

Salwa szorgoskodik, Desszant meg igyekszik részt szerezni Herm vacsijából (megjegyzem tök eredménytelenül XD)

Judy is szépet alkotott. Csak a szín kikeverése volt körülményes. (Hát de most komolyan, mennyivel könnyebb lenne az élet ha léteznének olyan színek a boltban amik kellek)

Így végre elkészült a kesztyű egyik dísze (oké, majdnem, de már látszik hogy is fog festeni)

És a topánka nagyrésze a cuki csilivili piros kristálynak tűnő bigyóval. Imádom, tényleg klassz lett. Mármint a kő, a többi egyenlőre bénácska

És ami a legjobban tetszik eddig az a fejpánt. A hajszínt ne nézzétek hozzá, mert csak rádobtam a még mindig elől lévő nyári pariókámra hogy látszódjon kb hogy fog állni.

Illetve halag a szoknya projekt, avagy összevarrtam a fodrokat meg a szoknya felső részét (jól rá is ment egy halom időm, mert persze kézzel kellett).

Elől még van egy kis meló de előbb utóbb meglesz. Ma estem neki a fenyó gyártásnak. Vagyis megragadtam a konyhában egy egyik padot és becibáltam a szoba közepére, leágyaztam alá egy mindenre jó lepedővel, megszereztem a dekopírt és már abáltam is. Na szóval az a helyzet hogy sose tegyétek ezt. Mármint a szobában dekopírozást főleg ha fibrostirt kell vágni. Egyébként faszán vágja a fibrot de akkora koszt csinál hogy nem igaz….De megéééérte muhaha, megvan az alap. Már csak úgy 20-30 év és kireszelem belőle a megfelelő formát és kész is lesz….És már csak alig lesz vele gond. Na jó ne szépítsük, állati sok meló van vele de remélem jól fog festeni

Nagy nehézségek árán, úgy kb a 10. nekifutásra már sikerült is megfelelő formát rajzolni. Ezt átjuttattam a fibrora….4X…hülye formájú fenyó esetén szív az ember és egy helyett 4 X reszelheti a darabkákat hogy a végén a belső rétegelt lemez lapra ráragasztva egy remélhetőleg viszonylag strapabíró íjat kapjon.

És hát ugye nem jár semmilyen felfordulással a dekopírozás ugyebár…de az eredmény mindig lelkesít

Na most itt állok. Vagyis hasalok az ágyon de ez részletkérdés. Épp győzködöm magam hogy bizony nem is annyira lesz nehéz kireszelgetni ezt az igen egyszerű mintát lalala. Egyenlőre nem sikerült meggyőznöm magam de jó lesz, érzem. Max nem ma készül el…. Szerintem ennyi voltam mára, így is elég sokat pofáztam már. Mindenkinek jó cépégyártást

Megosztás a Facebook-on

Megosztás a Facebook-on

Nem felejtettem el ám postolni mik történtek eskü. Egyszerűen kicsikét kifutottam az időből és erre már nem maradt idő, de csináltam mindenféle képet mindenről amit értem és majd pótolom, de első körben inkább a következő, vagyis az őszi cépém munkálataiba pillantsunk bele. Már nekiveselkedtem és megint belefulladtam a dekorgumiba meg műbőrbe lalala. Sebaj, rosszabb ne legyen. Sajna néhány fotó egyszerűen szublimált a fényképezőről így maradnak ki fázisfotók egész addig amég meg nem lelem őket.

Na szóval az anyagbeszerzés után nekiestem a mindenféle szárnyacskáknak, lelógó miazmáknak és a talán mellpáncélnak nevezhető cuccnak (habár egy ekkora minirucinál kicsit erős túlzás páncélt emlegetni de sebaj. A menet mindnél kb az volt hogy ragadd meg a sütőpapírt, rajzolj, tükrözz, vágj, rajzold dekorgumira, azt is abáld és gyönyörködj. Na jó még festeni kell őket meg ragasztani és társai de részletkérdés.

Sütőpapír a barátunk, de lassan nagyon kezdem utálni…

A kivágott dekorgióumi darabkák köztük van már a fejpánt is. A kicsi cuki piros köveket az egyik százas boltban lőttem kicsi átlátszó kövekként, de egy 2 perces üvegmatricás beavatkozásnak köszönhetően már szép pirosan csillognak csak még száradniuk kell a drágáknak.

A fejpánt okozott egy kicsi fejtörést, mert a képen és a játékban is gyakorlatilag lebeg a karakter feje körül. Na ugye a tudomány mai állása szerint ez egyenlőre nem igazán megoldható a kicsi csóró cépés számára, így kellett valami megoldás. Órákig töprengtem hogy mi elég merev, átlátszó és tartós hogy arra ráaplikálva valami jó kis hatást érjek el. A megoldást szó szerint a koffein hozta (méghogy nem hasznos!!) Kétségek között battyogtam ki a hűtőhöz a kóláért hátha segít… Ahogy a kezemben volt a gyönyörű 2 literes palack meg is volt a megoldás. Nos a kólát mind be kellett pusztítani hogy hozzájussak az üres palackhoz de valamit valamiért! Szóval legyűrtem az ellent és szétszabdaltam az üveget, ami nemcsak hogy átlátszó de pont fejformájú, micsoda szerencse. Ám nem túl jól fényképezhető sajna. majd festés után ha összeállítottam csinálok jobbat :).

Aztán jött a mellvért. Hát itt megint képbe került a szimetria….A helyzet az hogy mi ketten nem vagyunk akkora spanok mint lehetnénk így mindig keményen meg kell küzdenünk egymással. De ma én nyertem muhaha. Ez is sütőpapíron kezdte majd az alap és a mintákat is külön kiabáltam hogy meglegyen a térhatás. Ugyan nincs még festve de szerintem egész jó lesz.

Különben senkinek sem ajánlom hogy macskával próbáljon cépét gyártani. Vagyis egyel még egészséges, de hárommal halál…..Az egyik bezabálta a mintát, a másik szétkarmolta a dekorgumit, de az igazi spílet a vénlány volt, az egy számítógép zseni!!! Kitörölte a képet amiről csináltam a cuccokat egyetlen átrohanással a billentyűzeten…. Szóval ma sem unatkoztam

Megosztás a Facebook-on