Yakaii’s blog

Nekem az idei AnimeKari kimaradt, ugyanis aznap volt a szalagavatóm. De így sem telt a hétvége craftos, cp-s ügyletek nélkül. Hogy hogyan? Ez a kép mindent megmagyaráz:

Osztálytáncunk része volt, hogy kedvenc osztályfőnökünk Fluor Tomi nagysikerű slágerére betotyogott mint az Indokolatlan Pingvin A maszkot természetesen én csináltam, a személyes blogomban már írtam róla, hogy hogy készült.

Ha valaki nem ismerne fel paróka nélkül, a jobb oldalon lila pólóban térdelek.

De ez a tél sem fog eltelni con nélkül, ugyanis a hecc kedvéért tiszteletemet teszem msot szombaton a HoldfényConon Namiként. Aki felismeri a karaktert kap szaloncukrot, szóval gyertek bátran! *visszamegy a varrógéphez*

Megosztás a Facebook-on

Avagy őszi con 2011.

Lady of the Sky by *yakaii on deviantART

Az előző conbeszámoló óta nem postoltam ennek egészen egyszerű oka van - nem nagyon volt miről. A Nami cp-m ugyanis csak varrás, ragasztás és anyázás hosszú sorozatából állt, arra meg nem biztos, hogy érdemes pötyögésre időt szánnom.

Tehát ugorjunk szépen október hetedikére a con előtti péntekre, 19. szülinapomra. És nem mellesleg a Glamour-napok kezdetére ami mit is jelent? Három napnyi pörgés és sürgés-forgás minden boltban, például a Westend Intimissimiben ahol nyár óta dolgozom és hát nem igen tudtam magam kikérni az animeconra. Fogd a Glamour-ra. Hetekkel előtte tudtam róla amúgy, hogy ez lesz, tehát így még sikerült a világ legjobb üzletvezetőjével (<3) megegyezésre jutni, és vasárnap nem kellett dolgoznom, gondoltam, mégsem lesz annyira elba…rontva a con.

Péntek este Filian és Rája babáim nálam aludtak, befejeztük cosplayeinket (én Namit, Fil Gokuderát a KHR-ből, Rája meg utóbbinak segített, mert szerencsétlen erősen le volt maradva) miközben válogatott idiótaságokkal szórakoztattuk magunkat.

*gyors előretekerés, szombat 3 óra*

Csupán 15 percet túlóráztam ami nálam még rendes körülmények között is rekord, gyors átöltözés, spuri a conra~ Az Örsön laza 15-20 percet vártunk a conuszra egy jófej dA-s csajszival, akit mindjárt meg is keresek, mert megvan a felhasználóneve. Mikor végre kijutottunk a conra mint az őrült sprinteltem átöltözni ami nem éppen ment zökkenőmentesen - az aranyáron vásárolt cipzár a fölsőmben eltört, biztosítótűvel fogtuk össze, a Log Pose-omon elengedett a ragasztó, na és persze ott volt az a kellemes kis mínusz húsz fok is… brrr. Ja, a fél pár fülbevalóm is leszakadt nap közben. Ezek után a tetoválást már kurvára nem volt kedvem felapplikálni, szóval hagytam az egészet a manóba. Jutott a napra jó sok dráma, unatkozás, akiket kerestem volna valahogy ügyesen beásták magukat a föld alá vagy nem tudom… elég nyomottan éreztem magam végig, és nagyon hamar kijött rajtam a fáradtság amit az okozott, hogy előtte 5 órán keresztül megállás nélkül ment a pörgés a boltban, el nem tudjátok képzelni milyen az.

Voltak ennek ellenére szép pillanatok - drága barátaim felköszöntöttek például <3 na meg a sok fényképkérés~ *w* Az elképesztő Noah csapat Zorojával és Sanjijával is csináltunk pár képet, hihetetlenek voltak. Na meg nagybevásárlás, sok kötet mangával és egy One Piece artbook-kal gazdagodtam többek között.

Este jó kis rosszullét a túl sok KFC-től, ugyanis egész nap nem ettem semmit, mert ilyen jelmezben ugyan kérem, nem eszünk. Így hát este elég hamar ki is dőltünk, és másnap sem túl sok energiával keltünk (azóta sem regenerálódtam amúgy teljesen…) de azért csak kiszenvedtük magunkat a Hungexpora, ahol ha lehet, még hidegebb volt. Itt ismét sok csalódás meg unatkozó-blokkok vártak rám, a szarkavarásról nem is beszélve, de legalább baromi jó képek születtek~ Nem tudom, valahogy sikerült a con pozitív oldalát elfelejtenem, és csak a negatív dolgok maradtak meg. Vagy csak a fáradtság? Fene se tudja.

Mindenesetre baromi jó volt Naminak lenni, ez az egy biztos. Sőt, már előre tervezgetem, hogy mikorra melyik outfitjét viszem, mert rengeteg potenciált látok ebben a karakterben magamra nézve. Remélhetőleg addigra még leadok pár kilót (nyár eleje óta négyet sikerült~) hogy karakterhűbb legyek.

Köszönöm minden awesome embernek aki feldobta ezt az alapjáraton elég üres cont, és remélem legközelebb kipihentebb és kevésbé fázós leszek amikor találkozunk!

Are you guys lost again? by *yakaii on deviantART

Megosztás a Facebook-on

Ez csak egy gyors bejegyzés lesz, mert szeretném megosztani veletek a végre elkészült tündérszárnyaimat! Ez még csak az első pár, de már jó sok ötletem van, mert ennek az elkészítése is nagyon jó buli volt. És ami a legjobb? Olcsó! Konkrétan ehhez a párhoz mindent megtaláltam itthon, tehát ha úgy vesszük nem került semmibe.

Ez a videó adta az ihletet, a kedvenc énekesnőm Emilie Autumn szerepelt egy TV műsorban és ott mutatta be az ő technikáját.

Ez pedig az enyém.

Nem túl összetett, viszont nagyon büszke vagyok rá. Tervezek hozzá ruhát és fejdíszt is, hogy meglegyen egy teljes outfit amit befotóznék. Jól mutatna a portfoliomban, főleg ha tudnék vele indulni valamilyen versenyen is. ^^ Élőben szebben látszanak a díszletek - a kék és ezüst csillámló minták, gyöngyök, kagylók, szalagok.

El is neveztem, a képen is rajta van, Midnight Waterfall lett a neve, mivel vízi ihletésű. A következő egy erdei stílusú lesz, annyi poént előre lelövök, hogy zöld-arany, levelek és agancsok lesz a fő témája.

Megosztás a Facebook-on

Sziasztok!

Hát ez a con is megvolt és szerencsére elmondhatom, hogy nekem a legjobbak közé tartozott. Nem fogom untatni a társaságot, ezért csak egy rövid összefoglalót írok róla.

Szombat

Péntek este a cosplayem már a kisbőröndömben becsomagolva csücsült, várva a másnapot, ezért nekem a reggel nem volt stresszes. A hajamat kontyba fogtam, kicsit sminkeltem, és amúgy laza ruhákban vártam, hogy felbukkanjanak barátaim, akiket az egyszerűség kedvéért Filiannek és Ryannek fogok hívni. Tehát, 9 körülre már itt is voltak, szépen felöltöztettem őket, félig meddig a saját ruháim közül, de nagyon szuperül néztek ki.

Aztán elindultunk a conra. Késéssel találkoztunk a többiekkel az Örsön és mivel nem fértem volna fel a conbuszra az abronccsal inkább villamossal mentünk az Ónódi utcáig és onnan sétáltunk be az Expohoz. Találkozások, ilyesmi, irány a konzolos épület mosdója átöltözni. Ez egy olyan 15-20 percet vett igénybe, Filian, Nezumi és Haru segítségével, de megoldottuk a helyzetet és a mosdóból már full Marcsi Tercsiben libbentem ki. (A con alatt sok nickem volt, Tercsi, Terka, Terike… :D)

Elindultunk valami kaját szerezni, de tekintve, hogy engem laza két méterenként leállítottak egy fotóra, inkább hagytam őket, hagy menjenek enni, meg ilyesmi, majd én jól elleszek magamban. És így is történt, közben jó sok barátommal összetalálkoztam, mindenkivel beszéltem egy-két szót és közben szép lassan eljutottam a vásárcsarnokba ahol megvettem az AnimeLandesektől a Sanji figurámat. Az udvari díszszakács XD

Leila mint Edward

Összegyűltünk a Hetaliásokkal és szép lassan befutottak az embereink - Songá átöltözött kisnémetbe, Katsu velem volt mint Ausztria, megjött Ivetka mint Poroszország és kedves ellenségem Nekotica mint II. Frigyes is.  Végig velünk volt Dio és Bea is, a két vörös kalóz, így indultunk neki a fotózásnak. A tó mögötti fenyves részeket használtuk először, de rövid időn belül kiparancsoltak minket onnan, szóval a többi kép masszív photoshoppolást igényel, hogy a random Narutok eltűnjenek a háttérből.

Nem tudom miért így tölti fel, pedig elforgattam ><”"”

Eltartott egy darabig, de végül nagyon jó képek készültek, csak sajnos egy ideig el fog tartani a szerkesztésük, főleg, hogy ez már délután 4-5 felé volt, én meg reggel 8 óta nem ettem szinte semmit, alig ittam és ültem (székre nem tudtam ülni abban a cuccban XD) ezáltal elég lenyúzott fejem és masszív karikáim lettek a végére.

Egy kedvenc pillanatom az volt amikor a fotózásra vonultunk az expo egyik feléből a másikba egy kisebb Hetalia vonatban, egymás szoknyaszegélyét, fecskefarkát, köpenyét fogva

Ezek után átöltöztem vissza a kényelmes kis parapara ruhámba, vásároltam, végre tudtam lógni a többiekkel akikkel eredetileg jöttem. Vettem egy action motion Ace figurát a randomok közül, Filiannek meg egy másik lánynak meg segítettem találni egy-egy Zorot. Barátoktól kaptam egy Sanji posztert szülinapomra, amiben az a vicc, hogy a szülinapom október 7.-én van. Nem úgy mint Mária Teréziáé, akinek május 13.-án, ami ez esetben a con előtti péntek volt. Imádom őket. <3

Este eredményhirdetés, szurkolás a kedvenceknek, majd parapara, táncika, Loo barátném olyan édes volt *w* Mondtam már, hogy imádok paraparázni? Utána össze-vissza hülyülés még az Expon, majd elindultunk hazafelé. Visszasétáltunk a villamosmegállóhoz mert nem akartunk várni a buszra, és onnan hazacsöveltünk. Mire mindhárman lezuhiztunk meg minden én azt hittem meghalok a fáradtságtól (valami hat órán át volt rajtam az a jó nehéz ruha, szinte végig állva, ehhez még nem vagyok hozzászokva) de azért elkezdtük nézni a 10. One Piece filmet, a Strong World-öt. Ami überkirály, csak sajnos valami hihetetlenül rossz felirattal tudtam csak leszedni, ezért a felénél belefáradtunk és fél 1kor kidőlt a társaság.

Vasárnap

Ez a nap természetesen jóval lazább volt, de itt sem maradhatott el a szórakozás és pörgés. A nap témája a kalóz volt, amely mozgalmat Mizu kezdeményezett, én meg folytattam.  A Litvánia ingem prototípusát átalakítva (aznap reggel XD) lett egy jó kis buggyos ingem, amihez kalózos szoknyát, szakadt harisnyát, piros csíkos zoknit, mellényt, mexikói koponyás nyakláncokat és a hajam szörnyű állapota miatt a Mária Terézia parókát vettem fel.

Mikor odaértünk és találkoztunk a többiekkel, hirtelen felindulásból elkezdtem panaszkodni, hogy miért nincs egy Sanji cosplayes se, amikor annyi Zoro van. Tehát gyorsan fogtuk, a bal szemembe fésültük a frufrum, megrajzoltuk a szemöldököm és voilá - kész a fem!Sanji cosplay :’D Teljesen hirtelen felindulásból jött, de végül nagyon jó szórakozásnak bizonyult

Fotózkodtunk egy sort, belógtunk a lezárt medencéhez, otthagytuk egy kalózhajónkat, letámadtuk Vader nagyurat, ilyesmi. Aztán beültünk cosplay performancet nézni. Filiannek 1kor mennie kellett, de nem maradtunk be egyig, ugyan kérem. Hogy is volt. Princess Tutut vártam már az elejétől fogva, vele már egy ideje minden animés rendezvényen összetalálkozom és imádom a cosplayét, hát még a tánctudását! Gyönyörű volt, és jó volt látni, hogy az animét valószínűleg nem ismerő közönségnek is nagyon tetszett az előadása. ^^

Utána jöttek a BATárosok. Hű…ha. Említettem már, hogy mennyire hiányoltam egy Sanjit? Az előadásuk nagyon vicces volt, az eddigieket is imádtam, de ez felülszárnyalt mindent, főleg, hogy két nagy kedvenc fandomomat dolgozták fel (és Natsu és Lucy a celestial spirit ruhákban voltak!! <33) szóval kérem szépen itt instant fangörcs volt a láthatáron. Mikor végeztek felkaptam Filiant és Miku iPhone-ját, hogy bizony én most Sanjival fogok fotózkodni, nem állít meg senki, és kikommandóztam az első sorból, ki az udvarra. Az ajtóban konkrétan majdnem nekiütköztem Sanji hátának, na onnan jött a hat tonna smink alatti pirulás ahogy végigstalkoltuk a fotózásukat. Utána közös kép ellőve, egy kis beszélgetés és teljes lett az animecon~ ^^ Amúgy nagyon örültem, hogy akkor kimentem és nem vártam meg a perf végét mert utána nem is láttam Sanjit, a végén még elmaradt volna a közös fotó, az meg bűn.

Utána beszélgettünk még egy kicsit kedvenc kalózainkkal, majd kikísértem Filiant a buszmegállóig, ment haza. Vissza akartam menni a többiekhez, de a nagyterem hátuljában összetalálkoztam Tutuvel, inkább vele beszélgettem amíg mentek a perfek (a 10 tipp hogy hogyan csinálj rossz cosplayt vagy micsoda felejthetetlen volt :D). Majd vele is elváltak útjaink (kár hogy utána már nem futottunk össze :() mert elmentem harapni valamit Ryannel és Haruval. A con nagy része ezután már csak pangás volt, szóval három körül elindultunk haza.

Na de ott jött az újabb felvidító tényező - a conbusz. Amikor felszállt Zoro örömujjongásban törtünk ki, hogy OTT VAN ZOROOO SZIA ZOROOOO :DDD Mint az ovisok, jee. Na meg a Bleaches srác (nem ismerem a Bleachet szóval nem tudok karaktert mondani) beszólása, hogy “Ki fogta meg a seggem??” és Haru visszaszólása “Fogja meg még egyszer!!” felejthetetlenné tették ezt a tíz perces utat. Végezetül beültünk a KFC-be okoskodni (Be smart!, yumm) és fagyizni, közben stalkoltuk Zorot ahogy eszik… :’D Nagyon lefáradtunk addigra, szóval mindenen röhögtünk amin lehetett. Öt körülre értünk át hozzám Ryannel meg Haruval, előbbi összepakolta a cuccait, utóbbit meg felöltöztettem, mert hülyéje rövidnadrágban jött és majd megfagyott.

Mikor elmentek a connak hivatalosan is vége volt számomra. Parókafésülés, conjegy levétele, és, hogy ne fájdítsam a szívem How I Met Your Mother-t néztem animék helyett. Összességében ez egy nagyon jó con volt, és alig várom a következőt!

Hogyan tovább?

A nyárra sok apróbb cosplay tervem van, főleg fotózásokra, ilyenek a K-On!-ból Mio ruhái, meg egy-két Litvánia ruha. Amik nagyobb tervek azok Nami a One Piece-ből, az Alabastás ruhájában, és Shinku a Rozen Maidenből.

Namit a nyári One Piece-es találkára akarom megcsinálni, de az Őszi Conra is felvenném, mert mindenhol olvasom, hogy mennyien terveznek One Piece cosplayt és szeretnék én is csatlakozni. Shinku akkor ugrott be amikor Michivel beszélgettünk a lolita és a cosplay kapcsolatáról és felmerült egy Rozen Maiden csoport ötlete, és kapásból megvolt Kanaria, Suiseiseki és Souseiseki. Szóval lehet, hogy ebből lesz egy craftos nagy csoport, ha holnap letudom a spanyol érettségit, nekiállok a szervezésének. Shinku egyébként is régi nagy szerelmem, egy RM cosplay mindig is nagy szívem vágya volt, mert amikor felfedeztem ezt a színtért ezek a karakterek voltak azok amik nekem a csúcsok csúcsát jelentették.

A Holdfénycont még nem tudom, hogy hogyan illesszem az életembe, ugyanis azon a héten vasárnap megyünk Prágába. Szeretném ha tudnék Mária Teréziával versenyezni, de ez még elválik.

Mindenkinek kellemes con utáni pihenést és tervezgetést, találkozunk legközelebb!!

Megosztás a Facebook-on

Üdv és hello mindenkinek!

Így tíz nappal a con előtt ráfordultunk a célegyenesre és ez az én házam tájékán is masszív cosplaykémény pöfékeléssel jár. Tehát lássuk is, mivel haladtam az előző bejegyzés óta:

Abroncs - 100%

A tervezett hét helyett végül három karikával oldottam meg az abroncsot, de így is rendkívül elégedett vagyok az eredménnyel, főleg, hogy ez az első ilyen jellegű ruhadarab amit csináltam. Annyi drótot vettem, hogy még legalább kettő hasonlóra van elég, szóval jövőbeli cosplayek szempontjából itt spóroltam magamnak egy kört

Bekerült az első abroncskarika

Az abroncskarikák behelyezése nem igényelt tulajdonképp semmilyen különlegesebb manővert, a már kész vázat kiterítettem, és a méretre vágott drótokat belecsúsztattam, majd masszív szigszalaghasználattal kör alakúra rögzítettem őket. Először négyet applikáltam fel, de a legnagyobb mindig betekeredett két kisebb körbe, és ezzel túl hosszú is lett volna az abroncs, ezért azt nemes egyszerűséggel levágtam. Gondolkodtam, hogy még egyet, egy kisebbet feltegyek-e, de felpróbálva szépen kitartotta így is a szoknyát.

Összetákolt állvány és a háttérben a szobámban uralkodó kaotikus állapotok

A tartócsíkokon való rögzítéshez, az egyszerűség és gyorsaság kedvéért ragasztópisztolyt használtam, amivel a változatosság kedvéért a sok szúrásos és vágásos sérülés után sikerült egy-két égéseset is szereznem. Maga a művelet egyébként rendkívül vicces volt mert egy lámpaoszlopra akasztott vállfára rögzítettem az abroncsot, és ez alá kuporodva ragasztgattam.

Egy kis preview magáról a szoknyáról a teljes abronccsal - jobb kép nincs, nem akarom lelőni a poént :)

Alsószoknya - 80%

Most is ezen ügyködök még, kell még rá egy adag tüll és anyagfodor, és a deréknél való rögzítését is meg kell oldanom

Szoknya - 80%

Bevarrtam a zipzárat és egy sor csipkét is felvarrtam. Ebbe a csipkébe fogok bújtatni szalagot ha találok végre jó méretűt. Ami még kell - a gyöngyfüzér megvétele és felvarrása, az alsó csipkesor felvarrása és az említett szalagozás.

Fűző - 50%

Összeférceltem majd megvarrtam a külső részét is, majd a halcsontokat rögzítettem a bélésen. Összetűzve a két oldalt megvarrtam a halcsontok “tokjait” és ezután elkezdtem beszegni magát a fűzőt. Eddig a teljes felső rész, és az alsó rész fele van meg, jó macerás, naponta elég keveset haladok vele.

Fűző, a képen még csak gombostűzve és szempillaspirál folt a tükrön :D

Vettem magához a fűzőrészhez ringliket és szalagot, majd ha az oldalát is beszegtem akkor ehhez is hozzáláthatok.  Azután már csak a csipkézés-gyöngyözés-szalagozás lesz itt is hátra.

Fűző - Ujjak - 10%

Az ujjak fehér fodros részét beszegtem és befodroztam, de tulajdonképp még csak eddig jutottam. A kérdéses rész amitől már előre félek egy kicsit az az, hogy hogyan fogom rögzíteni a fűzőhöz az ujjakat. Elméletben már megvan a dolog, már csak meg kell valósítani.

Korona, palást - 0%
Tiara - 90%

Kapok kölcsön egy aranyos kis tiarát, ez fogja helyettesíteni a koronát, amit biztos nem tudnék megcsinálni a conig. Először egyébként is tiarát terveztem a ruhához, szóval nem ejt kétségbe a dolog, de ha a Holdfényconon versenyzek a ruhával, addigra megcsinálom mind a koronát, mind a palástot. (Azért 90% mert tuti, hogy kölcsönkapom, már csak találkoznom kell a barátnőmmel aki odaadja :D)

Cipő - 100%

Magasság, hordhatóság és kényelmesség alapján eldőlt, hogy melyik cipőmet veszem fel hozzá, ez pedig nem más mint egy kilenc centis sarkú BodyLine magassarkú. Ez így elsőre nem hallatszik túl járhatónak, de a magassarkúim közül messze ez a legkényelmesebb, már egész napos városnézést is bírtam ki benne. Ráadásul csak ez elég magas ahhoz, hogy a szoknyám szegélye ne söpörje a földet járkálás közben.

Fotózás szempontjából persze a magasság nem előnyös nálam, hiszen amúgy is magasabb vagyok a csapat többi tagjánál, de azt hiszem ez így már nem oszt, nem szoroz, a beállításokkal pedig lehet trükközni.
Ma egyébként elmentünk AnimeLandbe és megvettük a conjegyeket, szóval az is ki van már pipálva.

Megosztás a Facebook-on

Hello mindenki!

Rég nem írtam, elnézést. Az a sajnálatos helyzet, hogy nem volt miről, mivel eredetileg úgy terveztem, hogy elkészült ruhadarabonként mutatnám be a cosplayt, de így a con előtt 19 nappal úgy tűnik ez nem lehetséges. Szóval ez most egyfajta vigasztalás lesz azoknak akik úgy érzik el vannak maradva a cosplayükkel - ne aggódjatok, én még jobban el vagyok csúszva.

A probléma ott gyökerezik, hogy elszámoltam magam. Nem is csoda, ez az első nagy cosplayem, tanulnom kell még. A kézzel varrás (a gépem utál, el kéne vinni szervibe, csak az meg pénz) lassú folyamat, főleg, hogyha mellette spanyol érettségire is kell készülni (május 20, con utáni héten). De legalább ebből is tanulok, jövőre ebben az időszakban már hamarabb elkezdem a készülést. Nézzük a dolgok pozitív oldalát.

Magáról a jelmezről és a karakterről a WIP fülecske alatt olvashattok. :3

De hát hogy is állok? Ruhadarabonként írtam százalékot, nézzük át.

Abroncs - 50%

A váza van meg, a karikák még nem (alapanyag sem oO). Mivel matekból gyenge vagyok mindenhez méretarányos rajzot készítettem és onnan mértem le a megfelelő hosszakat, átmérőket, stb. Az abroncs vázát itthon már meglévő virágmintás vászonból csináltam, amit már korábban megvettem egy lolitaszoknyához, de sosem készítettem el. A 16 darab körülbelül 130 centi hosszú függőleges csíkra darabonként hét tartótéglalapocskát varrtam fel, majd ezekhez a csíkokhoz készítettem a derékpántot. Patenttal vehető fel. A mostani állapotról még nincs kép, csak ez a két fotó:

Alsószoknya - 70%

Ezt múlt pénteken kezdtem el megcsinálni. A lényege az, hogyha felveszem a rendes szoknyát akkor az abroncs “rácsai” ne látszódjanak át mert az csúnya. :3 Mivel mostanra már eléggé össze kellett húznom a nadrágszíjat ezt is itthoni alapanyagokból (értsd: lepedőből) csináltam, amire amúgy rájöttem, hogy tök jó mert nem csak olcsó hanem környezettudatos is. Nem akartam túl sokat elhasználni ezért nem fodroztam az anyagot, hanem próbáltam a harangformát kiszabni. Ezt is méretarányos rajzzal próbáltam megoldani, remélem jó lett, majd ha kész az abroncs elválik.

Biztos ami biztos ha mégse lenne jó, és nem érné szépen körbe az abroncsot a hátát nem varrtam még össze, így ha esetleg túl szűk lenne akkor szalagokkal kötném össze a két végét fűzőszerűen, hogy minél több részt fedjenek az abroncsból.

Ami a pufiságát adja az tüll, amiből volt itthon egy adag, plusz egy régi, nem használt, lelapult lolita alsószoknyámat is szétszedtem, hogy legyen elég alapanyag. Most varrom a negyedik sort, és kifogyóban vannak a készleteim, valószínűleg fekete tüllel fogom pótolni ha még szükséges (a szoknya anyaga szerencsére jó vastag és nem átlátszó).

Szoknya - 70%

Mint a képen is látszik alapvetően kék, és középen fehér. Mivel mint említettem nem értek a rafinált szabáshoz, inkább befodroztam a cirka öt méter anyagot az én 75 centis derekamra, és nagyon tetszik az eredmény eddig. Már így is szépen kiterül (és jó hosszú, mert nincs mi kitartsa) és nagy élmény benne szaladgálni. A kép készülte óta már be van fejezve a derékpánt és be vannak varrva a patentok, ami hiányzik az a hátából a zipzár valamit az aljáról a csipke és gyöngy (amiket még szintén nem vettem meg… ._. de legalább gyorsan tudom őket varrni).

Fűző - 20%

Minden része ki van szabva, a bélésének az első része már össze van fércelve, így le tudtam tesztelni, és igen, jól fog állni, nem lesznek fura kitüremkedések a felsőtestemen. :’D

Fűző - Ujjak - 10%

Megvan az alapanyag… meg az, hogy milyenre kell majd kiszabni. ._.

Korona, palást - 0%

*kétségbeesés*
Még szerencse, hogy ezek nem feltétlenül kellenek a fotózáshoz, pedig olyan szép lenne.

Kesztyű - 0%

A nőietlen kacsóimat eltakarván szeretnék csipkekesztyűket. De hogy honnan, és hogyan… (lehet, hogy abból az anyagból ami maga a ruha első részén is van csinálom meg, nem olyan látványos, de szép)

Bugyogó - 90%

Egy már meglévő loli bugyogóm varrását erősítem meg, és cserélem ki a gumiját, mert elég gyenge munka volt attól akitől vettem. De ezt leszámítva nem lesz vele sok gond.
(Ehhez azért ragaszkodom, mert többen jelezték, hogy mindenképpen be fognak lesni a szoknyám alá, bármi történjen is, én meg senkit sem szeretnék megbotránkoztatni :D:D)

Cipő - ?

Van pár fehér cipőm, szépek is, elegánsak is, de fogalmam sincs, hogy melyiket vegyek fel. Ezt szerintem akkor döntöm el ha kész a ruha és fel tudom hozzá próbálni, de amúgy BKV-zás közben is ezen szoktam agyalni.

Paróka - 90%

Megvan a csudiszép parókám, imádom, gyönyörű. Egy kis style-olás és fésülgetés kell neki, de amúgy az animében sincs túlbonyolítva a frizurája.

Hát így állok most, rosszabbul talán nem is lehetne, úgy érzem nem lesz sok alvás con előtt. Annál több utána, pihenni kell érettségire.

Sok sikert minden készülődőnek!

Megosztás a Facebook-on

Mint ígértem, lesz még több bejegyzés a Litvánia cosplayeimről, nem kell félni, nem maradnak el. Íme, itt van a kettes számú.

APH - Distance by *yakaii on deviantART

Tehát, egyszer már írtam arról, hogy hogy készült el az első verziója a hagyományos ruhának. Ezt itt elolvashatjátok. Most a héten, tizedikén viszont tartottunk egy LietPolGer “családi” fotózást és erre az alkalomban részben megújult a cosplay. Ami változott:

Paróka - az előző postban már mutattam róla képet, egyelőre változtatások nélkül vettem fel a parókámat a fotózásra. Meglepő módon (de szerencsére) nem viselte meg az erős szél sem, szóval van egy olyan gyanúm, hogy még sok cont és photoshootot fogunk együtt átélni.

Nyakkendő - Az előző szövetből varrt kendőcskét kicseréltem inkább egy szalagra, és ez jó döntésnek bizonyult. Lehetett rá masnit kötni (sok arton úgy van) és szépen fújta a szél is.

Cipő - a decemberi meeten beltéren voltunk, egy teaházban, ahol nem lehetett rajtunk cipő, szóval ennek nem volt jelentősége, mehettem a szegecses, koponyás csizmámban. Viszont a fotózáson már fontos volt, hogy ne legyen össze-vissza az outfit, ezért kölcsönkértem Filian barátnőmtől a barna csizmáját, amit már egyszer kinéztem magamnak. Köszönöm neki. Még így az év elején szeretnék majd egy saját csizmát crossplayhez, de a méret, ár és cipőkhöz való finnyásságom miatt, ez nem lesz egy egyszerű kör.

Mellény - a hát része megmaradt, a mellső részét leszedtem, és a maradék anyagból újracsináltam, hogy többet fedjen a felsőtestemből. Vettem aranyáron barna pamutcsipkét is, szépen kézzel felöltögettem a vállrészre. Ez a ruhadarab még több változtatáson át fog esni a következő fotózásig (ami már kevésbé hidegben lesz), például szalaggal beszegem a széleit, és virágmintát is festek majd rá.

Ing - ezt hagytam a végére, mert ezen dolgoztam a legtöbbet. Az elejétől kezdtem, és most nem hagyatkoztam a kezdő szabó-varró képességemre, inkább vettem kemény 400 forintért egy inget a közeli angol használt ruha boltban. Szerencsém volt, pont jó méretben találtam, ráadásul mellzsebe sem volt, szóval nagyobb átalakításokat nem igényelt.

Először is, a gallérnak a behajtott részét levágtam róla és itthon talált fehér szalaggal beszegtem a maradék tetejét, így lett egy szép, sima állógallérom. Nem tetszettek a gombok, kicsit sárgásak voltak, ezért azokat levagdostam, és kerestem szebbeket. Sima fehéret akartam volna, de csak nem találtam olyat ami igazán tetszett volna, ezért maradtam egy kissé átlátszó, azon apró virágmintásnál. Nagyon helyes, elsőre talán nem tűnik túl jónak férficosplayhez, de hát ha az egész ing virágmintás, akkor mindegy.

És most értem el a leglényegesebb részhez, a virágmintához. Erre vagyok a legbüszkébb. Először elkezdtem átmásolni a régi sablont egy keményebb kartonpapírra, majd amikor rájöttem, hogy ezt lehetetlen lesz kivágni eszembe jutott egy sokkal jobb megoldás - leültem szépen a tabletemhez, és megrajzoltam a mintát - a nagy virágokkal kezdtem, amik az elején vannak, majd ezeket lekicsinyítettem, és azokat használtam fel a csuklórészhez. A nyakához nem virágokat, hanem ilyen indaszerű… valamiket terveztem, ezekkel volt a legkevesebb gond igazándiból. A kész mintákat kinyomtattam pólóra vasalható papírra és rávasaltam a megfelelő helyekre.

Egyébként feltöltöttem deviantArtra a mintákat, hátha valakinek még jól jön: itt és itt meg lehet nézni őket.

Kicsit sötétebbre nyomtatódtak mint ahogy megrajzoltam, de mintha azóta kikékültek volna - de az is lehet, hogy csak a fényben látszott szebben a szín.

A fotózás nagyon jó élmény volt, a kemény három fokot és a szelet leszámítva. De az a lényeg, hogy jól éreztük magunkat Ivetkával (Lengyelország) és Songával (fiatal Németország) és Lili gyönyörű képeket csinált, szóval lesz mit feltölteni dA-ra.

Megosztás a Facebook-on

Ma a jó idő örömére az édes semmittevés és animézés helyett délutáni programnak a cosplay skill-jeim upgrade-elését választottam. (Szép magyar mondat…) Előkaptam hát egy nagyon régi, nagyon olcsó és nagyon rosszul vágott parókámat, hogy azon gyakoroljam a vágást és styling-ot.

Eredeti állapot (hátulról rosszabb volt, de arról nincs kép):

(Rögtönzött parókaállvány, jee~)

És ilyen lett egy órányi nyiszatolás és zselézés után:

Az ahoge-kreálási próbálkozásaim csődöt mondtak, és nem lett valami tömör gyönyör, de alapjában véve szerintem nem lett rossz. Majd szépen kimosom ezt a parókát, és ha lesz megint szabadidőm akkor újra nekiesek majd, hogy több rövid frizurát is ki tudjak vele próbálni gyakorlásnak. Jól jön ez, ha van egy kétezer forintos régi parókája az embernek - nem feltétlenül a tizenezreseken akarok megtanulni fodrászkodni.

Megosztás a Facebook-on

Ahogy szép lassan kezdek visszatérni a cosplayes színtérre, ebbe a blogba is próbálok új életet lehelni, és azt hiszem erre tökéletes kezdés lesz egy rövidke beszámolót írni az első APH - Litvánia cosplayemről.

By My Side for Eternity

Ez a kép azóta a legnépszerűbb képem deviantArt-on.

Karakterválasztás

Tavaly ilyenkor engem is elkapott a Hetalia láz, na és rögtön ki is találtam, hogy nekem valakit cosplayelnem kell. Az első ilyen aki megfogott az Litvánia volt, hogy miért, arról őszintén szólva fogalmam sincs, de ahogy gyűjtögettem róla a képeket és információmorzsácskákat nagyon megszerettem őt, és Lengyelországgal alkotott párosát. De a cosplayből sokáig nem lett semmi, és valószínűleg még most se lenne, ha Reisuto nem kérdezett volna rá egyszer, hogy a madarak jól csiripelték-e, és van élő magyar a földön aki Liet-et szeretné cosplayelni. Én mondtam, hogy van, de még egy jó ideig pénzhiányban nem lesz meg, és ez ennyiben is maradt.

Nem sokkal később Ivetka / Kurenaoi, csodálatos Lengyelországom írt nekem dA-n, egy hasonló levelet, és ezzel megindult a lavina. (Ebből is látszik, hogy egy cosplayes partner mekkora ösztönző erő :3) Jelentkeztem az előkarácsonyi meetre, és nekiláttam a ruhának.

Ruhaválasztás

Az biztos volt, hogy nekem bizony idő és pénz szempontjából nem fog beleférni a katonai egyenruha, ami télre úgy igazán kellemes cosplay lenne. Maradt tehát a hagyományos ruha, amiről valahogy lehetetlen olyan képet találni ahol rendesen látszana az ing és a mellény mintája. Végül önkényesen letelepedtem egy saját-tervezésű virágminta mellett, és azt valósítottam meg.

"In the Golden Fields" by Mirabel-chan

Kivitelezés

A szabás sosem volt az erősségem, így az ing és a mellény kicsit furcsára sikeredett. Amit viszont nagyon élveztem az a festegetés volt - megrajzoltam, majd kivágtam a virágok sablonját, és rengeteg Glee-epizód elfogyasztása alatt felfestettem az anyagra. Eredetileg egy vásárolt inget akartam átalakítani, és ezért két külön panelre festettem fel a virágokat - de mivel nem találtam megfelelő inget, magamnak kellett varrnom, és kurta-furcsán beépíteni ezeket a paneleket.

Végül megoldódott a dolog, de:

• az ing karja felül túl szűk lett, ez nagyon előnytelen nekem
• elég rövid (ezt később megoldottam ugyan)
• az anyag a “dörzsis” részeknél gyorsan bolyhosodik
• a mellény nem elég nagy
• stb.

Következtetés: újra kell csinálni. Ez már egy második felvonás lesz.
Sőt, utána lesz még több is, hiszen még jó pár outfitjét tervezem elkészíteni.
Back on track:

Crossplay-elements

Parókát azt égen-földön nem találtam rendeset - tehát nem volt. A saját hajamat fogtam fel, fontam be, tűztem el, stb., hogy hasonlítson Liet-ére, aminek a nem-is-rossz eredménye a meet alatt a természetes izzadás következtében jól tönkrement. Azóta rendeltem egy parókát, már meg is érkezett, imádom. A frufrujából kell majd vágnom egy kicsit, hogy úgy nézzen ki mint a karakteré, de félek, hogy elrontom, szóval azzal várok még egy cseppet. Kép a saját hajamról, és a parókáról:

A másik fontos kellék, a lekötés. Sosem crossplayeltem még (de, de arról nem beszélünk), szóval akkor először kötöttem le magam. Fájóstérdű barátnőmtől megkaptam az egyik hosszú, gumis fásliját a 8 közül, így megspórolva egy utat a patikába. Köszönöm Anna <3 Ha szerzek sajátot, ígérem visszaadom. :’) Ez alá varrtam egy régi tornadresszből egy lapítótoppot, ami kellő alapot adott a 80C-m eltüntetésére. Első próbálkozásra nem is lett rossz a kötés, bár többször újra kellett csinálnom a mosdóban, mert lecsúszott. Azóta rendszeresen gyakorolok, és előbb-utóbb csak belejövök.

Összegzés

Ez a cosplay nincs kész. De a meglévő alapokat sem fogom felhasználni, a tavaszi fotózásra 100%-ban felújítom - ennek volt a kezdőlépése a paróka beszerzése, és már készülök az új inggel, ami ezúttal egy tényleg vásárolt darabból lesz átalakítva, és a virágok is tartogatnak egy-két meglepetést, amire nagyon büszke vagyok. De erről majd később, a második felvonásban.

Hamarosan összeírom végre rendesen a 2011-es cosplay menetrendem, mert van egy jópár tervem amit rendszerezni kéne - attól függetlenül, hogy nem szándékszom versenyen indulni idén, a legtöbb jelmez külön fotózásra készülne.

Gratu annak aki végigolvasta, ígérem, legközelebb összeszedettebben fogok írni.

Jó éjt, és kellemes cosplayes készülődést! =)

Megosztás a Facebook-on

Ennek a nem túl fantáziadús nevű csoportnak én voltam a szülőanyja. ^^ És most vissza fogok emlékezni a conra, valamint az előtte lévő hetek készülődéseire.

Amerikában voltam még amikor kiderült, hogy lesz street fashion kategória, persze azonnal rácuppantam az ötletre - pont előtte tavasszal egyeztem ki magammal az ügyben, hogy nem fogom én cosplayre költeni a pénzem, a lolita mint divat és életstílus sokkal fontosabb nekem. Azóta egy márkás darabbal is bővült a ruhatáram szóval mondhatni jól betartottam a fogadalmat. De most, hogy versenyezni is lehetett e szívemnek kedves divattal természetesen kapva kaptam az alkalmon és szerveztem egy csoportot a Lollypop blogomon.

Hamarosan össze is állt a csoport, természetesen jó sok kavarodással meg ilyesmi, de azt hiszem ez mindig kell. Közben átkoztam magam, hogy minek vállaltam el, de mostanra többször rájöttem, hogy ha lesz még alkalom ismét megteszem.

Tehát, ugorjunk vissza Amerikába. Történt egyszer egy olyan, hogy miután hetekig nem kaptam munkát programokat kerestem. Egy St. Louis-i con után ihletet kaptam rajzolgatni, kreáltam is jópár loli outfit tervet. De mikor nővéremmel elautókáztunk egy Grafton nevű kisvárosba és a bolhapiacon kaptam négy és fél méter fehér és három és fél méter sötétkék csipkefodrot kevesebb mint egy dollárért, azonnal eldöntöttem, hogy én bizony sailor lolita leszek a con erejéig. (Amúgy a goth, punk, bittersweet vonalon mozgok). Egyhamar meg is született a terv, ami később természetesen többször átváltozott kedv, idő és pénz függvényében.

Az anyagokat már itthon vettem meg, négy méter sötétkék vásznat és két méter fehér lepedővásznat - ennyire volt pénzem. Mint kiderült a fehér anyag nem lett volna elég egy új blúzra (ami miatt meg is vettem egy Burdát, jó sok pénzért), ezért egy régit alakítottam át. De kezdjük csak sorban.

Először megcsináltam a ruha elejére a nagy masnit és a derékkötőket. A derékkötők később nem kerültek felhasználásra, hiszen megváltoztattam a tervet, és empire vonalú lett a ruha a hagyományos deréktól bővülő helyett. Ezek után jó két hetes kimaradás következett, ez alatt beszereztem cipzárt és szalagot is. Majd kiszabtam a szoknyához három, egyenként másfél méter széles és 60 centi magas téglalapot, ezekből varrtam össze egy jó hosszú, négy és fél méteres panelt. Ez akkor vált egészen szoknyaszerűvé miután az alját felhajtottam, csipkéztem, és rávarrtam a szalagot, és több mint két órát töltöttem azzal, hogy kézzel befodrozzam.

A ruha felsőrészének a szabásmintáját egy meglévő míderem alapján csináltam - mióta azt a felsőt legutóbb hordtam híztam egy kicsit, ezért attól félve, hogy szűk lenne ráhagytam még, amit nem kellett volna. Így körülbelül négy centivel lett szélesebb nálam a ruha, amiből ugyan be fogok venni, de ez csak a conon lett nagyon szembeötlő számomra. (Mellesleg annyira nem is baj, hiszen levegőt kapni végtére is, nem is olyan rossz dolog). A szoknya a con előtti hétfőn, maga a teljes ruha pedig csütörtökön készült el. De az előtte lévő héten még szabogattam, varrogattam egy kicsit minden nap.

Pénteken már csak a táblácskámat kellett megfesteni, ami botrányosra sikerült szerintem, de legalább volt ami lekötött és nem azt vizualizáltam magam előtt, hogy hogyan fogok felbukni a kilenc centis magassarkúmban.

A con az nagyon jó volt - a zsűri kedves volt, elnézte ahogy hebegtünk, habogtunk. Megkérdezték honnan van az egyencipőnk. A színpadra lépésnél ezer hála a segítőknek akik mindenkit felsegítettek a színpadra, nélkülük egész biztosan felborultam volna az első pillanatban az idegességtől. De nem így történt, csak a színpad közepén bicsaklott meg a lábam a nagy ugrálásban, de elvileg az sem volt nagyon észrevehető, és nyaktörés sem lett belőle szerencsére.

Hallom a közönségben voltak akik nem díjazták a kategóriát… “Nah bakker most jönnek a lolik…” De “kedves” barátaim jól letolták őket, szóval fujjolás sem volt. :’D Igazándiból szerintem ez egy tök jó kategória, és most legalább nem olyan fellépéseket láttunk mint a SakuraConon a “Dir en Black” nevű (előre is bocsánatot kérek de igazam van) nevű förmedvény ahol lányok csupa feketében paróka meg ilyesmi nélkül yaoiztak a színpadon két percig. Amit ebből ki akartam hámozni az az, hogy remélem tavasszal is lesz ilyen kategória, ha igen akkor megint lehet számítani ránk! Ha tetszik, ha nem.

Csupán egy dolog ronthatta el a kedvet - a színpadra vonulás előtt közölték velünk, hogy nyertünk. Én nem voltam ott, a cont szemléltem sweet lolinkkal, de a többiek igen. Ezek után a csapatunkból, egy elég szoros baráti körből csippentettek ki egy embert nyertesnek (aki addigra haza is ment). Ez nem túl szép dolog szerintem, és az addigra felspanolt lányokat is lelombozta. De ennek ellenére büszkék vagyunk magunkra és szívesen neveznénk legközelebb is.

Ami nagyon nagy élmény volt ezzel szemben az a fotózás. Itt néznék szépen Bullfrogra, hogy ha tudja, esetleg el tudná nekem küldeni a képeket a yakaiichan_kukac_gmail_pont_com ra? *w* Egymást is fotóztuk, nagyon sok szép kép lett, amiket majd az unokáinknak is mutogathatunk. :’)

Az emberek egyébként nagyon jófejek voltak, sokan felismertek a színpadról, és rengeteg dicséretet zsebeltünk be, ami még inkább hajt minket még egy verseny felé - akkor talán nem csak három nevező lenne. Sokan mondták, hogy milyen klassz volt a rajz a háttérben - ezt Ely csinálta! Taps, hála, köszönet és imádat érte neki amiért a lezárási határidő előtt két nappal nem ölt meg amikor mondtam neki, hogy mikorra is kéne befejezni. =D

A vasárnap az igazándiból nem volt semmi különös - nem is írok róla nagyon. Egy egyszerűbb loli outfitet dobtam össze, szombatról megtartottam a két copfomat, és úgy néztem végig a perfet, ahol sajnos megint túlerőben voltak az unalmas, táncos, blícses előadások. Viszont örültem, hogy olyan kevésbé ismert animék mint a Fairy Tail vagy a Perfect Girl Evolution is jelen voltak. Nagyon diplomatikus módon a takarítókra szavaztam, valaki nem tudja véletlenül, hogy hány szavazatot kaptak? Mi ugyanis a perf után inkább hazatértünk feltakarítani a szombat esti buli maradványait.

Hát gratulálok mindenkinek aki végigolvasta ezt a jó kis csapongó bejegyzést, valamint a rengeteg gyönyörű cosplayesnek akikkel találkoztam de nem volt módom beszélni velük! Legyetek jók, tavasszal találkozunk!

Megosztás a Facebook-on