A második párbaj

Eddig erre vagyok egyik legbüszkébb, hisz Zeldának köszönhető, hogy bekerültem a craft világába. Magát a ruhát (selyem, mindenütt selyemanyag!!! XD) július végén kezdtük el, és a szoknya valamint alsószoknya egy hét alatt el is készült - persze még a hímzések nélkül. Ezután Petra egyik tornadressze alapján elkészült a szabásminta a lila felső részhez is, amit később fehér textilfestékkel láttam el mintákkal - igen, egyszer odapacáztam, beismerem! A “kötényt” és a kesztyű (elasztikus anyagból alkottuk, és rávarrtuk egy fehér ‘diplomaosztó kesztyűre’) felső részét akrillal festettük meg, mert az volt otthon, és gyönyörű élénk színeket produkált. A kesztyűn lévő minta és a szoknya alja körbe hímzés - igen, kézzel, és ismételt köszönet unokanővéremnek és édesanyjának, hogy megtanítottak hímezni és segédkezet nyújtottak ^^. Amikor ezzel mind megvoltam, jött az iskola, meg Álomfogó tábor, és leálltam… az alapanyagaim és a pénzem is elfogyott (igen, költséges egy ruha volt XD), így csak pár hét múlva álltam neki a páncélnak. Hála néked, dekorgumi, te isteni találmány! A páncélt végül metálos akrilfestékkel festettem le, és tökéletesen meg voltam elégedve az eredménnyel (egyedül a papírmasé kardom nem tetszett, de arra már tényleg nem volt rendesen időm T-T). A Blahán található kedvenc gyöngyösömnek köszönhetően az összes kis ékkő helyére talált, és még a füleimre is sikerült fülbevalót varázsolnom - szintén dekor alapból.

És persze a csapattársam. Még a SakuraZakában futottunk össze SakuraCon után, és mondtam, hogy Zelda leszek ősszel. Ő pedig kapva kapott az alkalmon, hogy akkor már jönne ő is. Ezúttal is újra köszi, Spidey neked, és a jégeralsódnak XD

Rendkívül élveztem Zeldának lenni, annak ellenére, hogy nem fértem be a WC ajtaján XD

Vállpáncél

- Mit is mondtál, Link?! - Csak vicceltem, hercegnő.