Reisuto

Illusztrációs karcsúságunk Daisy Lowe

Mivel a legtöbb esetben crossplayelek, ezért különösen fontos nekem a súlyom - a mindennapokban egy meglehetősen pin-up girlös testalkattal rendelkezem, amivel többé-kevésbé elégedett vagyok, és amire teljesen lehetetlen megfelelő nadrágot találni. XD Az idén káposztakúráztam, színházi diétáztam (recept korábbi bejegyzésben), edzettem, futottam, de még sose volt olyan egyszerű dolgom, mint most.

Nemes egyszerűséggel azt találtam ki, hogy lemondok a fehérkenyérről és a péksüteményekről. Múlthét hétfőn kezdtem el, a mérleg stabilan két kilóval kevesebbet mutat. Az életmódomon semmit sem változtattam; a tél beállta miatt már jó ideje nem volt lehetőségem edzeni, és több csokit falok fel, mint valaha, kakaózom és elmebetegebbnél elmebetegebb nassokat készítek a magam számára - és még mindezzel együtt is ott az a mínusz, aminél ráadásul a jojó-effekt kockázata sem lép fel. Szóval hölgyeim (uraim), őszintén ajánlom.
Természetesen a testmozgás a legfontosabb, és mivel most enyhébb az idő, talán sikerül futnom is éjszakánként, de ez már egy másik történet

Megosztás a Facebook-on

És nagyon győzködöm magamat, hogy egy tapodtat se bővüljék.

Megosztás a Facebook-on

varázsló!Svédország & vámpír!Dánia

Megosztás a Facebook-on

Kis túlzásokkal, ugye. Ilyet se csinálunk többet, de amint megfelelőek lesznek a körülmények, készül egy rendes fotósorozat a MYth cosplayünkről. A csapat eredetileg tánjólszámlálva 18 fő, érthető okokból visszafogottan képviseltettük magunkat.

Személyes nyűgjeim és nyavalyáim okán ez a Con számomra nem volt más, mint sírás és fogcsikorgatás, de azért ha az ember lánya ilyen csodás pajtikkal van körbevéve, nem ússza meg egy-két feledhetetlen és napderűs emlék nélkül akkor sem, ha téli szelek ölén vacogott teste-lelke mindvégig. A viking!svéd tervének sajnos befellegzett, így egyre valószínűbb, hogy téli conra még csak nem is megyek. Az idő eldönti még; mindenesetre köszönök minden kedvességet! ^^

Megosztás a Facebook-on

Nohát, végül csak összejött a DenSu fotózás Paszullyal. Kiváló hatodik érzékkel a lehető legrosszabb időpontot választottuk a fotózásra: a kabátjainkhoz divatos kiegészítőnek 28 fokos hőség járt (kabátban az hőség, értem?), mindenféle sérülések, szédülés és fejfájás. A meet szokás szerint az idilli Kopaszi gáton esett meg, amelyet a legkevésbé sem tartottam ideális helyszínnek a pozesszív képeinkhez, ezért elkutyagoltunk a Lágymányosi híd tövéig, ahol koránt sem lágy illatok szálltak a levegőben, ellenben egy teljes turistacsoport nagy vehemenciával örvendett szenvedéseinknek. A fények eleinte Dánia Színeváltozása jelleggel sütve hófehér ragyogásba burkolták partneremet, míg nekem udvariasan kiemeltek minden bőrhibát és a paróka anyagát, de aztán deli fotósunk, Petra megoldotta a problémát. Sajnos a legtöbb képet még így is szerkeszteni kellett, pedig már annyiszor megfogadtam, hogy visszafogom magam. (Ehhez a bejegyzéshez jusztis nyersanyagot mellékelek.)

Az eredeti terv szerint egy véresebb, tragikusabb képsorozat született volna - igen ám, csak egyikünk sem hozott művért, így a sok fásli és ragtapasz hasznavehetetlenné vált. Valamint a meet előtti éjszakán tűnt fel, hogy az övem világgá ment (szerencsére volt egy tartalék, ami viszont koránt sem tartott olyan szépen); minden valószínűség szerint az egyetlen fekete öltönynadrágommal lógott meg. Mivel alapvetően szoknyás/csövinacis típus vagyok, már féltem, hogy vissza kell mondani az egészet, amikor megmentő képében érkezett a kölcsöngatya. Ha nem éreztem volna magam így is elég szedett-vedettnek, folytatódott a Svédország cosplayemet érő átok: még soha nem viseltem kétszer ugyanazt a parókát hozzá! A külön neki rendelt wiget ugyanis hirtelen felindulásból Mesterhajjá alakítattam, mert az anyaga és a színe elég természetes volt hozzá; így Saitól kellett kérnem egy újabb homokszőke pareszt, amit Paszuly vágott meg. Profilból tökéletesen, ám annyira megzavarta, hogy a tincsekkel együtt a homlokomat is megmetszette (fájt), hogy oldalt nem metélte le eléggé. A képek zilált jellegéhez illet is, de azért eléggé elszontyolított a tény, hogy a zselé sztrájkba fogott. Legközelebb jobb lesz - ugyanis lesz legközelebb ^^ Mindkettőnknek nagy álma volt ez a fotósorozat, és szeretnénk még jobb képeket csinálni.  Amit ettől a sorozattól vártunk, azt többé-kevésbé sikerült megvalósítani. A fotókat lassan de biztosan csorgatjuk DeviantArtra: http://paszulyestonia.deviantart.com/ & Megosztás a Facebook-on

Mintha egy kissé ellentétes lenne az a két karakter, a Mester és Héra, akiken jelenleg dolgozom. Mintha.

Megosztás a Facebook-on

Én és a nagy terveim. A Mester több mint valószínű, hogy jövőre csúszik, ugyanis felkértek Héra megformálására a Myth csapatba: a görög mitológián alapuló manga a DeviantArton fut, és a karakterdizájnok nagyon tetszetősek. Meghatottan és egynegyed rész kétségbeeséssel estem neki a feladatnak, ugyanis kész kell lennem az októberi conra. Ez inkább lelki felkészülést és menedzsermunkát jelent, mert rengeteg segítséget kapok, de nem semmi kis imidzst kell összehangolni, ha az ember úgy akar festeni, mint aki épp csak leruccant az Olümposzról.

A bakancs sajnos nem korhű

Fejék, fülbevalók, a lehetetlen ruha, aranyszínű saru, pálca, paróka és smink, smink, smink. Elleszek vele, az egyszer biztos. Mindenesetre úgy néz ki, hogy utána sem dőlhetek hátra kényelemben: régóta álmodozom Svédország viking verziójáról (mivel official terv nem igazán van hozzá, történelmi forrásból dolgoznék), Paszuly pedig egyre lelkesít. Újra átlapoztam hát pár könyvet, és jól emlékeztem, tulajdonképpen nem nehéz: nadrág, tunika, bőrcipő, köpeny, öv. Ami feladja a leckét, na  az a teljesen autentikus anyagok megtalálása. Ennek szellemében nehéz szívvel utánakerestem, mennyibe fáj a szőrme, és annyira nem kerül sokba. Szegény legyilkolt állatoknak sokba került, szóval szívesebben dolgoznék műszőrmével, de majd meglátom, hogyan alakul. Inkább a cipő tűnik kihívásnak: olyan egyszerű, hogy manapság már nem gyártanak ilyet, és ember legyen a talpán, aki egy ilyet csak úgy összetalpal úgy, hogy ne foszoljék le rólam, amíg járok. Mélykék-fekete-bíbor vonalon gondolkozom, azt hiszem, a legnagyobb meglepetést a fejék fogja okozni, arra már pontos elképzelésem van. Ja, és: senki nem fog felismerni. Bármit is ír a manga, akkoriban egyszerűen NEM volt szemüveg. Nem és nem. És a ma ismert svéd zászló sem.Talán majd összebarátkozom pár Így neveld a sárkányodat cosplayerrel tévedésből. Fene tudja.

Megosztás a Facebook-on

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a kommenteket a nyakörv-kérdéssel kapcsolatban, tündériek vagytok <3 Sajnos amint elküldtem a blogbejegyzést és felálltam a gép elől, rögtön belémhasított, hogy hogyan tudnám saját magam megcsinálni, és hát - rettenetesen fájt, mert nagyon egyszerű. Úgyhogy a bejegyzést töröltem, mert már nem időszerű, és csak csapkodom miatta a falba azt a nehéz fejemet ^^” De nagyon jól esett a támogatásotok, még egyszer köszönöm <3 Azóta a zubbonyra is vannak ötleteim, szóval haladok

Megosztás a Facebook-on

Újabb szadista szőke a listán

Már korábban is írtam arról, mennyire megragadott a Doctor Who (Ki vagy, doki?) sorozat, és hogy teljesen egyértelmű, hogy egyik szereplőre sem hasonlítok - ami, nos, gyakran előfordul ha élőszereplős műsorból választunk cosplayt. Tehát szent esküvéssel megfogadtam, hogy eszem ágában sem lesz beöltözni.

Híres utolsó szavak.

A legkedvencebb karakterem a John Simm által alakított Mester, akiről itt láthattok egy rövid és spoilermentes videót: Master of all

Természetesen az nem elég, hogy messzemenően imádom a karaktert, vele alszom és vele ébredek (szó szerint, mivel a posztere az ágyam fölött virít), így pár hónapja egy elkeseredett kísérlet elemeként megpróbáltam úgy belőni a szőke parókámat, mint ahogy az End of Time speciálban hordja a frizuráját. A testing fotó meglepően jól sikerült, így úgy döntöttem, hogy belevágok. Az elmaradhatatlan hisztirohamok meg baráti bíztatások mellett most ott tartok, hogy az alapruha már a szekrényben figyel, a paróka csak a vágásra vár, de most jön az igazi kihívás.

• Még mindig el kell döntenem, milyen technikával óhajtok élethű borostát szórni szét az ábrázatomon
  

  Számos szíj és kapocs nehezíti az életünket

• Számos képet vadásztam különböző kényszerzubbonyokról, rimánkodva, hogy egyik családtagom se kerüljön közel a számítógépemhez. A Google kereső a magyar kifejezésre csakis pornóoldalakat adott ki, melyek különböző áttetsző latexcsodákkal igyekeztek csábítani - nos ez nem az, amire szükségem van. A normális kényszerzubbonyok viszont száz dollárnál kezdődnek, úgyhogy kénytelen leszek kínos pillanatokat átélni egy varrónővel.

Édesanyám előtt már az sem egészen világos, miért teszem tűvé a világot egy Bizonyos Fajta Piros Nyakörvért, és miért nem jó akármilyen, és egyáltalán, mire kell. Amikor közöltem vele, hogy “cosplay”, sarkon fordult és udvariasan kettesben hagyott a hülyeségeimmel.

Amióta a sorozat az AXNen és az Animaxen is fut, kis hazánkban is egyre több rajongója van, és a cosplayerek is gyülekeznek, mivel az adók miatt az újabb rajongók nagyrészt az animés közösségből kerülnek ki. Viszont az a csodálatos, hogy az alapján, amit idáig láttam, minden cosplay más és más, nagyon más, világszerte; ez egy negyven éve futó történet, és mindenkinek annyira mást jelent, és annyi mindent lehet kihozni a karakterekből, hogy az lenyűgöző.

Még mindig az a krédóm, hogy a külső nem mindegy, ezért humoros délutánokat töltök azzal, hogy igyekszem elsajátítani Simm mester gesztusait és arckifejezéseit - amelyekről méltán híres.

Szerettem volna elkészülni a HoldfényConra, de szokás szerint csapatban dolgozom - és lássuk be, a gyönyörű Doktoraimnak (Yuki mint 10, Carlo mint 11) sokkal nehezebb dolguk van, mint nekem: akár jövőre is átcsúszhat a project, de ha kész leszünk… akkor remélem, az úgy sikerül, hogy majd mindenki észreveszi ☆ Az egész dolog pikantériája az, hogy csak akkor fogom tudni eldönteni, egyáltalán bevállalható-e a jelmezem, ha már az egésszel kész leszek.

Geronimo.

Megosztás a Facebook-on

Vannak azok a híres utolsó másodpercek. Amikor a Con reggelén a tükörbe nézünk, és úgy érezzük, valamit nagyon, nagyon elrontottunk. Valamit a születésünknél, amikor ilyen fejjel jöttünk a világra. Aztán arcot mosunk, és próbálunk egy kis önbizalamat fröcskölni magunkra.

A helyzet valamicskét javult, és a vészhelyzetmegoldásaim kevésbé pánikszerűek. Gondoltam, hasznos lehet, ha megosztom őket, bár egészen egyszerű kis tippek csak. ^^

• A fergetegesen fotogén ábrázatért

A pattanások mindig jól időzítenek, tehát az eltüntetésük alapos felkészülést kíván. A legolcsóbb, házi technika az, ha egy csapott teáskanálnyi cukrot összekeverünk ugyanennyi tejjel vagy olajjal, és így kész is az instant bőrradír. Bedörzsöljük és lemossuk. Ha jódolgunkban nem tudunk mit kezdeni magunkkal, akkor utána még jégkockákkal is bedörgölhetjük az arcunkat - a fagyasztott zöldtea méregtelenít is.  

• Az alkalomhoz illő lábbeli

Biztos, hogy negyven fokban érzünk ellenállhatatlan vágyat egy csizmás karakter megformálására, és hogy így ha a Twister-partinál lerúgjuk a csukánkat, nem leszünk valami népszerűek. A legegyszerűbb megoldás, ha előző este szódabikarbónát szórunk a cipőnkbe, amit aztán a reggel hanyag eleganciával kirázunk belőle. Áztathatjuk a csülkeinket sós vízben vagy fekete teában, vagy akár ecetben is. Komolyan. Szebb lesz tőle a világ.

• Tíz nap, nyolc kiló

Az úgynevezett “színházi diéta”. Azért hívom így, mert a színházakban használják, ha gyorsan bele kell fogyni a szerepbe, a receptet a médiatanárom adta, aki régebben kellékesként dolgozott. Az eredmény garantált, a tíz nap maga a pokol, de ha arról van szó, hogy jól kell kinézni miniszoknyában, akkor aztán nincs kifogás. A fogyókúra viszont engem speciel nagyon megvisel lelkileg, magyarán kezelhetetlen hisztigörcs vagyok alatta, így érdemes akkor belefogni, amikor a Nagy Nagy Stresszeken már túl vagyunk.

1. nap:  2kg alma
2. nap:  50dkg sovány sajt, 10dkg alma
3. nap:  50dkg párizsi [ha a párizsit a sátán fattyának tartod, ugyanennyi virsli]
4. nap: 75dkg krumpli, 10dkg alma
5. nap: 50dkg főtt sovány hús, 20dkg vegyes zöldség
6. nap: 1,5l tej, 3db kétszersült
7. nap: 10db főtt tojás, 10dkg alma
8. nap: 50dkg párizsi
9. nap: 1,5l tej, 3db kétszersült
10. nap: 2kg alma

A vega variácó az ún. káposztaleves diéta, ami szigorúan végrehajtva szintén nyolc kiló mínuszhoz vezet rövid idő alatt. Én négy napig bírtam és két kilót veszítettem, pedig nem tudtam lemondani a gyümölcsről a zöldségnapokon sem, de azt is ki lehet próbálni. Már ha az ember rá bír nézni arra az istentelen káposztalevesre. Én soha többé nem akarom látni. Soha. Többé.

Megosztás a Facebook-on