Art Is Resistance

Elven Mystic Muse – Arcana Robe set – Lineage II

2011. augusztus 27.

Jelmez állapota: 100%

Bővebben hamarosan…

Haydée Tebelin – Gankutsuou (The Count of Monte Cristo)

2011. május

Jelmez állapota: 100%

Bővebben hamarosan…

Esther Blanchett – Queen of Albion

2010. október 29-31. – Eurocosplay, MCM-Expo, London

Jelmez állapota: 100%

Hamarosan…

Caterina Sforza – Trinity Blood

2010. október

Jelmez állapota: 100%

Hamarosan…

Esther Blanchett – Queen of Albion

2010. április – Sakura-MondoCon, Budapest

Jelmez állapota: 90%

Díjak: Craftmanship verseny: Legjobb kosztüm, Közönség kedvence; Eurocosplay magyarországi selejtező

Jelölések: Craftmanship verseny: Legjobb kiegészítő

Ha lehet ilyet mondani ez volt a legnagyobb “álomcosplay”-em, és mióta megcsináltam nem inspirál egyik jelmez sem ennyire. A készítéséről nem nagyon írnék itt összefoglalót, hiszen elég sok tutorial-jellegű bejegyzés született már róla a blogom hasábjain. Ami fontos, hogy három éven keresztül szövögettem az ábrándokat eme ruhakölteményről, de csak Yukari után volt bátorságom belevágni, annak ellenére, hogy még akkor sem volt elég tapasztalatom vagy gyakorlatom egy ilyen ruhához. Aztán fél éves ügyködés után elkészült a jelmez, amiről azt hittem, hogy teljes. Azzal indultam is a tavaszi con craftmanship versenyén, és megpróbálkoztam a Eurocosplay hazai selejtezőjén… A siker engem lepett meg a legjobban…

A jelmezen azóta is dolgozom, hogy Londonban a legjobbat nyújthassam. Köszönöm ezt a hatalmas megtiszteltetést…

Hayasaka Yukari “Caroline” – Paradise Kiss

2009. augusztus 22. – Nyári AnimeCon, Budapest

Jelmez állapota: 100%

Ez a jelmez eredetileg a 2009-es SakuraCon-ra készült, de elbénáskodtam a jelentkezést, így átcsúszott nyárra. A karakter kiválasztásáról elég hosszasan írok az egyik bejegyzésemben. Amikor kiválasztottam és elkezdtem a ruhát, fogalmam sem volt, hogy már előttem ketten indultam versenyen vele (ugye 2008-ban inkább a szakdogám írtam).

A munkálatok kb. 5 hónapot vettek igénybe. Először elég csalódott voltam a kosztümmel kapcsolatban, de így utólag visszanézve a képeket már megnyugodott a lelkem. Ez a ruha mérföldkő a számomra. Ez volt az első bonyolult jelmezem, az első, amit teljesen egyedül készítettem (Rosiel-t nem is számolom bele). Ami pedig még fontosabb, rengeteget tanultam a készítése közben. Gyakorlatilag ezen a ruhán tanultam meg varrni és minimális mértékben szabni. Ez a ruha indított el engem afelé, hogy bátorságom legyen elkészíteni olyan jelmezeket, amikre korábban gondolni sem mertem. Yukari azúrkék estélyije is először elérhetetlennek tűnt, aztán valahogy mégis összehoztam.

Az estélyi versenyen is indult, de nem kaptam jelölést egyik kategóriában sem. Fontos tapasztalatokra tettem szert a színpaddal kapcsolatban, és talán legközelebb jobban meg tudom tervezni a mozdulataim. Ami pedig még fontosabb: meg kell tanulnom jobban uralni az arcom.

Gothic Aristocrat Lolita (igazából nem cosplay )

2009. május – SakuraCon, Budapest

Mivel nem cosplayről van szó, nem biztos, hogy ide passzol ez a ruhakombinálás. Mégis beraktam, mert olyan vicces volt, hogy minden második con-látogató megkérdezte, kinek öltöztem. A válasz: magamnak. Páran azt is ajánlották, majd írnak és rajzolnak körém egy manga-t vagy egy anime-t. Érdekes tapasztalat volt, hogy a saját ruháimban, a saját stílusomban nagyobb sikerem volt, mint ezelőtt bármelyik cosplayemben.

Köszönet Gabrielnek a képekért

2008-ban egyetlen AnimeCon-on sem vettem részt. Az volt az utolsó évem az egyetemen, és egyetlen szabadnapot sem tudtam beiktatni magamnak.

Rosiel – Angel Sanctuary

2007. október – Őszi AnimeCon, Budapest

Jelmez állapota: 90%

Ezt a jelmezt legszívesebben nem is tettem volna közszemlére, mert számomra a jelmezeim közül ez az ultimate epic fail…

Sok-sok okot tudnék felsorolni, miért Rosiel a kedvencem az Angel Sanctuary-ből, de legyen elég annyi, hogy mindig is vonzottak az efféle kontroverziális karakterek.

Ez a kosztüm egy csoportos CP tagja. A csoport valószínűleg sokáig emlékezetes marad, mivel vagy 30 főből állt. Hogyan kerültem én a képbe (aki alapból alig ismer személyesen valakit a cosplayes szcénán belül)? Edward-dal a nyíregyházi Con-on futottunk össze. Fél füllel meghallotta, hogy szeretnék egyszer Rosielnek öltözni, és meginvitált az őszi csoportjába. A meghívást elfogadtam.

A jelmez elkészítése pár hetet vett igénybe, ami sajnos látszik is rajta. Amikor elkészült, nagyon tetszett, de amikor most nézek róla képeket, legszívesebben elsüllyednék szégyenemben. Az egyetlen mozzanat, amire büszke vagyok, az a bőr tányérsapka. Kézzel kellett megvarrni, és eléggé sajogtak utána az ujjaim, de megérte.

Az, hogy kapott-e valamilyen elismerést a csoport nem tudtam meg a mai napig sem, mivel sietnem kellett a vonatomhoz, és nem tudtam megvárni az eredményhirdetést. A csoport tagjai közül pedig csak 2 embert ismertem, akikkel azóta nem igazán kommunikáltam ezzel a témával kapcsolatban.

Mivel ilyen pancser lett ez a Rosiel, tervbe van véve, hogy egyszer rendesen elkészítem. Csak a lelki békém érdekében.

Freya – Chobits

2007. július – Nyári AnimeCon, Nyíregyháza

Jelmez állapota: 95%

Az egyetemi szobatársam sokáig rágta a fülem, hogy öltsük fel a Chobits persocon-ok ruháit és személyiségét egy Con erejéig. Őszintén bevallva, nem volt nehéz rávennie. A tervek és az elhatározás hamar megvoltak, de a megvalósítás az utolsó pillanatra maradt. A leghosszabb időt nem a jelmezek elkészítése, hanem az alapanyagok beszerzése tette ki. Nagyon sokat kellett keresgélni a megfelelő fekete műbőrt és fehér lakk anyagot. A szabásban kaptunk profi segítséget, és a ruhák el is készültek pár nap alatt. Tudom, több részlet nem tökéletes (azért nem 100%), de nagyon szeretem ezt a cosplay-t, mert a barátnőmmel közösen vittük véghez, és azért is, mert ezt tartom az első igazi cosplay nekifutásomnak.

A jelmez indult a nyíregyházi NyaCon versenyén, ahol csoportos kategóriában második helyezést értünk el (akkor még kicsit másképp ment a zsűrizés és a díjazás). Az előadásunkra is nagyon büszke vagyok, mert meglehetősen drámaira sikerült. Igyekeztünk a Chobits filozofikusabb, egzisztenciális kérdésekkel foglalkozó oldalát megragadni. Azt hiszem, sikerült is. Ha máskor performance-ra adnám a fejem, akkor is hasonlóan komoly előadást szeretnék, mert ez közelebb áll hozzám, mint a táncos, vagy a parodizáló megközelítés.

Jin – Samurai Champloo

2006. október – Őszi AnimeCon, Budapest

Jelmez állapota: 90%

Az első cosplayem crossdressing is egyben. Az ötlet hirtelen felindulásból született, és a megvalósítás ezt hűen tükrözi. Nem kellett hozzá mást tenni, mint előkapni a kendo-s hakama-m és keiko gi-m, és kicsit felturbózni (örülök, hogy egyik klubtársam sem látta, hogy cosplay-re is használtam a felszerelést, és ami fontosabb, hogy a con után 5 perc alatt vissza lehetett állítani a gi-t eredeti állapotába ). A jelmez azért sem 100%, mert nincs nálam a katana-wakizashi kombó, amit a security miatt alapból meg sem kíséreltem elvinni. Azok nélkül szegény Jin olyan volt, mint egy szárnyaszegett madár. A másik hibafaktor, hogy túl hosszú a hajam… De ugye egy fél napos pózolás miatt nem vágtam le a büszkeségem. Vicces kiegészítő a szemüveg, amit a húgomtól vettem kölcsön. Mivel szerencsére a szemeimmel nincs probléma, ez volt az első alkalom, hogy valódi szemüveget viseltem huzamosabb ideig. Vicces azért volt, mert nem láttam benne túl jól, még úgy sem, hogy az orrom hegyére toltam; úgyhogy a 2007-es őszi Con nekem egy nagy szédelgés volt.

Ezzel a cosplay-jel eszemben sem állt verseny közelébe menni, csakis a tiszteletem akartam leróni a Samurai Champloo (ami a mai napig az egyik legkedvencebb anime-m) és Jin előtt (aki természetét illetően eléggé hasonlít rám). A tiszteletadás sajnos nem volt túl sikeres, mivel csak 1-2 fan ismert fel… Hát igen, nem tartozik a kereskedelmi csatornák által sugárzott sikeranime-k közé.

Megosztás a Facebook-on