szombat, február 13th, 2010...10:32
A szoknya (Queen Esther)
Az eheti epizód témája a szoknya. Ez a ruhadarab még nincs teljesen készen, de az artwork-ön látható részei már megvannak. Azonban a képen nem látszik a szoknya egésze, úgyhogy lehetőséget ad nekem arra, hogy saját ötleteim is megvalósítsam. A szoknya alján gondolkodom, hogyan lehetne kicsit feldobni. Van egy pár ötletem, de szerintem azok csak a Con-on fognak kiderülni.
A szoknyáról már talán írtam, hogy nem volt egyszerű kiszámolni, milyen hosszúra szabjam ki a dóm alakú görbület miatt. A problémát végül egy műszaki tervező programmal sikerült kiküszöbölni. Ezután maratoni textilfestésbe kezdtem, és kb. egy hetes térdelés, görnyedés után felkerült a minta a szaténra. Erről a stádiumról elég sok kép volt egy korábbi bejegyzésemben, és volt két olyan kép is, amin látható a szoknya egy A-vonalú alsószoknyával.
A textilfestésnek nem lett vége az alapmintával. A szoknyához tartoznak díszítő csíkok is, amiket szintén meg kellett festeni és gyönggyel körbevarrni. A képen 3-3 sáv látszik mindkét oldalon, de úgy gondoltam, hogy a csíkok nem csak a szoknya elejét díszítik, hanem körben az egész szoknyát, úgyhogy 11 darabot szabtam ki belőlük. A szabás után levasaltam az oldalukat, hogy szépen kettéhajthatók legyenek. A csíkok mintáját először papírra megterveztem, és a már bevált módon a textil alá téve ceruzával felrajzoltam.
A sok-sok órás padlón festés után végre odaülhettem az asztalhoz, és ott folytathattam a festést, mivel ezek a csíkok végre elfértek ott is. A csíkok mintáját olyan “szitanyomós” módszerrel festettem fel. Egyenként vittem fel a színeket, amiből a végén összeállt az egész. Metál bordó, fenyőzöld, ezüst, gyöngyház és fekete festékeket használtam.
A minta domborodó részeit ismét csillámos 3D textilfestékkel pöttyöztem be.
A csíkokon kívül szükség volt még egy díszítésre a szoknyán, ami a derék résznél fogja össze a díszítő csíkokat. A mintát ugyanúgy festettem fel rá, mint a csíkokra. Amikor végre elkészült a festés, jöhetett a gyöngygirland felvarrása. Mivel a gyöngygirlandra nem felfűzve vannak a gyöngyök, hanem gyakorlatilag “ráöntve”, nem lehet gyöngyökre bontani. Úgy gondoltam, hogy a girland felvarrása nem annyira pepecselős, mintha egyenként varrnám fel a gyöngyöket, de tévedtem. Így is elég sokáig tartott, és elég idegtépő volt néha.
A 11 csík gyöngyözése is egy hetem szabadidejét emésztette fel. A gyöngygirlandoktól a csíkok nagyon nehezek lettek, amit nem bántam, mert így szépen kifeszülnek a szoknyára, és ott maradnak, ahová igazgatom őket. Szerencsére az alsószoknya elég erős, hogy így is megtartsa a szoknyát, és nem hajlanak el, nem deformálódnak az abroncsok.
Miután ezekkel megvoltam, még hiányzott a szoknya csipke díszítése. Csipkének egy nagyon széles tüllre hímzett csipkét választottam (a fűzőre is ez a csipkeszegély került). A csipke nagyon gyönyörű, és az igazat megvallva egy vagyonba került métere… Mivel a csipkeszegély vakító fehér volt, ismét színeznem kellett, hogy antik törtfehér színe legyen. Most is erős fekete teát használtam. A forró teába kb. fél órára beáztattam a csipkét, és a tea szépen megváltoztatta a színét. A csipkét ezután felvarrtam a már korábban kiszabott krémszínű szaténra.
A csipkén látható három rózsa díszítés is, melyeket vászonra festettem meg, majd kivágtam őket.
A kis rózsa felvarrók ezután felkerültek a csipkeszegélyre. Az alapszoknyát, a csipkés részt és a csíkokat ezután a derékrésznél összeöltöttem. Még nincs felvarrva rá a derékszegély, mert még gondolkodom, hogy egyben legyen-e minden rész, vagy külön külön veszem majd fel őket.
Az egészről még nincs képem, de szerintem úgysem tenném még be, mert nem akarom elrontani a meglepetést. Párszor már felpróbáltam a “konstrukciót”, és a kis lakásban nem volt egyszerű közlekedni benne. Az előszobában nem igazán fértem el, pedig csak ott van egész testes tükör. De remélem, a Con-on nem lesz ebből problémám. Igazából csak attól tartok, hogy össze fognak taposni az üzletek pultjaihoz trappoló Con-látogatók.
Mivel még elég sok idő van április 24-ig, gondolkozom azon, hogy a szoknya alján még ügyködöm. Varrhatnék rá még gyöngyöt, ahogy az eredeti I. Erzsébetet ábrázoló festményen látható, vagy felkerülhetne rá egy kis alsó csipkeszegély. Esetleg mindkettő. Ezt majd élőben meglátjátok.







7 hozzászólás
február 13th, 2010 at 14:29
Uramjézus… hogy van ennyi türelmed…. Nagyon szép lett. További sok szerencsét hozzá!
február 13th, 2010 at 23:47
Csak azt tudom mondani amit eddig mindig: gyönyörű lett, minden elismerésem. Azt hiszem most már hivatalosan is a kedvenc cosplayeremmé váltál.
De tényleg, ez egyszerűen annyira gyönyörűen és aprólékosan meg van csinálva, és ahogy sokszor beleviszel divattörténeti áttekintéseket is… annyira inspiráló.
További jó munkát, várom a jövő heti bejegyzésed! 
február 14th, 2010 at 00:11
A türelem tényleg rózsát terem!
Egyébként elsőre csak a képéket néztem meg, utána olvastam el a bejegyzést, és a képek alapján én azt hittem, a rózsák hímezve vannak… Teljesen 3D-snek látszanak… O_O A kitartásért pedig minden tiszteletem, szerintem ez a legösszetettebb, legrészletesebb, legaprólékosabb munkát kívánó cosplay, amit csak el lehet képzelni….
február 14th, 2010 at 12:53
Bizonybizony, szerintem ez még exelicát is felülmúlja.
február 15th, 2010 at 21:31
Én leginkább arra leszek kíváncsi, hogy ezt hogy viszed el Pestig? Nekem eddig egyik ruhám se volt egy nagy szám, mégis az összes kárát látta a pár órás buszozásnak. Remélem ez a jelmez egyben odaér, nagyon nagy kár lenne érte!
február 16th, 2010 at 13:06
Ismételten köszönöm a hozzászólásokat.
Michiyo: Türelmem van még, csak a térdizületem kezd kopni.
Ez a CP tényleg komplet, bár Excelica-hoz nem tudnám hasonlítani, mert annyira különbözőek. Úgy gondolom, én egy olyan sci-fi stílusú, rakétás meg mindenféle mecha dologgal ellátott CP-t nem tudnék kivitelezni. Számomra így Excelica nehezebbnek tűnik. Maradok a habos-babos ruháknál.
Yakaii: Ilyen “bókot” még sosem kaptam… Én a hivatalosan is kedvenc cosplayered? Nagyon köszönöm. *pirul*
Rogue: Szó szerint rózsát termett.
Első tervem különben a hímzés volt, de a sok minta miatt elvetettem. Szerintem megőszültem volna, mire elkészülök. Pedig hímezve sokkal szebb lenne… Anyukám ősrégi varrógépe elméletileg tud hímezni, de még nem jöttem rá, hogyan kell használni. Mivel nem akartam sem időt, sem anyagot pazarolni, maradt a festés. De ismét csak olvadozni tudok dicsérő szavaid miatt.
Erda: Már mindent elterveztem.
A ruha egy bőröndbe kerül. Szerencsére az alsószoknya kicsire összetekerhető, így remélem, minden be fog férni. A kiegészítők, mint korona, országalma, paróka etc. pedig egy hatalmas szatyorban utaznak majd. Valószínűleg Inter City-vel fogok menni, hogy még véletlenül se kelljen nyomorognom. (Halkan megjegyzem, a ruhiád nem voltak ugyan terebélyesek, de nekem mégis nagy számnak számítottak.
Nem a méret a lényeg.)
február 16th, 2010 at 20:02
wwwááá, nagyon gyönyörű lett, gratula^^
Leave a Reply