Archive for the '♥ Eddigi cosplayek' Category
♦ Régirééééégi cépék…
Author: matsuri
…avagy, “Amit legszívesebben jó mélyen a föld alá rejtenék” nevű titkos akták…
“Nos, életem nagy balfogásai közé tartozik előző két, azaz első két jelmezem. De inkább csak a legelső. Hogy miért? Na, mindjárt meglátjátok…
2007 őszén elmentem életem első AnimeConjára. Nagyon megtetszett, főképp a cosplay. Gondoltam, legközelebb beöltözök én is valakinek.
2008 tavasz, SakuraCon.
Temarit választottam a Narutóból. Nem csak azért volt rossz választás, mert túl közismert karakter, hanem mert nem éreztem olyan közelinek magamhoz a jellemét; nem ismertem, nem éreztem át. Éppen ezért magára a jelmezre sem fordítottam annyi időt, amennyit megérdemelt volna.
Először is, vettem egy viszonylag nagy legyezőt, raktam rá tapétát, és ráfestettem a három kört. A fejpántomat alumíniumlapból csináltam, és rárajzoltam alkoholos filccel Sunagakure jelét.
Ezek voltak a legnagyobb munkák (ezzel is súlyos pénzeket vesztettem, mert először lakkfestékkel fújtam le a legyezőt, majd az egész szépen összeragadt…).
A ruha? Hát igen…
Volt egy fehér rövidnadrágom, ami olyan bő volt mint egy szoknya. Szóval szoknya lecsekkolva.
Volt egy fehér hosszú ujjú buggyos felsőm… Ottóból rendeltük annak idején. Nosza neki, jó lesz Temaris pólónak!
Vettem egy necc fölsőt, amit a fehér póló alá vettem.
Találtam otthon piros szalagot, a derekam köré tökéletes lesz.
Egy neccharisnyát szétkaszaboltam a lábamra kerülő neccanyagok végett.
Egy Dr. Batz papucs.
És kész…
Voltam olyan hülye, hogy indultam a cosplay versenyen. Így visszanézve nagyon kellemetlenül érzem magam. -_-”’
(Legalább egy parókát szerezhettem volna.)
-_-”’
Elhatároztam, hogy a NyaConon már kiteszek magamért. Ez nagyjából összejött.
2008 nyár, NyaCon, Győr
Ayame-t választottam a Tenchu 3 - Wrath of Heaven-ből.
Jóval körültekintőbb voltam, és igyekeztem a ruha minden részletét magam megcsinálni. Sikerült. ^^
A felsőm szaténból, a nadrágom sztreccsanyagból készült. A kardjaim fából készültek, amiken alufólia borítás van, a nyelük a régi cangám kormánymarkolataiból készült. Nem csak jól mutatott, de stabilan meg tudtam ragadni őket. Az övemen kartonból készült hüvelytartó és hüvelyek voltak hátul, amikben a kardot hordtam. A karvédőim kartonból készültek, ezüstszínű temperával festettem le őket. Lábam körül fekete gatyagumi.
Mondjuk a Dr. Batz papucs maradt, mert kényelmes, és hasonló ahhoz, amilyen kellett. ^^”’
Jelölést kaptam a craftmanship “Legjobb kosztüm” kategóriájában, aminek nagyon örültem. 
Sőt, szerintem túlértékelték a helyzetet, hiszen más, sokkal szebb jelmez is volt. Ettől függetlenül büszke voltam. 
Remélem, ezentúl tehetségesebb és találékonyabb leszek.”
Szerencsére sikerült találékonyabbnak lennem… de tehetség meg ügyesség terén még sokat kell fejlődnöm ^^
read comments (0)♦ Saikano - az első győzelem
Author: matsuri
Khm… először is…
Ez a második blogom, és egyúttal a másodlagos is (Egyelőre? :D) Lassacskán fog fölfelé csordogálni ide az anyag, ami már a másik blogomon jelen van ^^ (ott van a linkek között).
Kis ízelítő a munkámból:
Íme, az első nyertes cosplayem, amire nagyon büszke vagyok ^^ Habár nem olyan látványos, mint amilyen Cassidy Excelicája volt (IMÁÁÁDOM!!!!), de azért nem rossz, nem? XD
A másik blogomban töviről hegyire leírtam, mit-hogyan-honnan, átrakom ide is 
“A 2008-as Őszi AnimeConra megcélzott cosplayem Chise, a Saishu Heiki Kanojo (She, the ultimate weapon) főszereplője. A lány megjelenése fogott meg, és a kettőssége. Egy ártatlan, szelíd lány, kinek teste egy halálos fegyver.
Chise-t a “Halál angyala” néven is említik, mivel meglehetősen hasonlít szárnyai miatt egy angyalra (leszámitva azt a majdnem két méteres fegyvert a jobb karja helyén).
Most elsőként a szárnyakkal és a fegyverrel foglalkozom, a ruha még várhat. ^^
A fegyver alapja egy tűzálló cső (mondjuk csak azért, mert ebbe fért bele a kezem), a rajta levő kiálló részek 3 cm vastag hungarocellből készültek. Egyelőre még csak az első papírréteg van ráragasztva, később kerül rá egy fehér papírréteg (aminek már a fele látható), amit króm színű festékkel fogok lefújni.
A három “puskacső” valamiféle műanyag csőből van, amit fogalmam, sincs, hogy mire használnak… De ez mellékes. ^^”’
Még az a szerencsém, hogy apukám ilyesmikkel foglalkozik, úgyhogy eddig olcsón kijött a dolog.
Íme egy kis ízelítő a garázsról, ami az én átmeneti munkaszobám:
És a panoráma a garázsból nézve:
Szeretem a kertünket ^^
Az itt látható kép a munkaasztalt ábrázolja, amin látszik a gyorsvázlat a fegyverről. Amúgy van ott még miegymás… ragasztópisztoly (aminek megvannak a maga ártalmai, lásd másik kép), fúró, hungarocell…
Íme a foglalkozási ártalom, ragasztópisztoly által:
Kevés kellemetlenebb dolog van az égési sérülésnél ^^”’
Dolgozom látástól mikulásig…
Íme a borításhoz használt anyagok, amit papírmasé néven ismerünk (csak én nem szedem le az alapról a masét, mert 1. nem lenne értelme 2. kevésbé lenne tartós), az újságpapír (nem fénylős újság!!!) és a tapétaragasztó (a jobb fajtáknak egy napot állnia kell):
Akkor most a szárnyakról…
Először kartonpapírra másoltam rá külön-külön minden szárnymintát, majd körvonaluk mentén rámásoltam őket nehézkartonra (jól tartja a formáját, nem hajlik el, és viszonylag könnyű), amit piszkosul nehéz szépen elvágni (csak pvc-vágó pengével lehetséges, ujjakra vigyázni!). Ezüstszínű temperával festettem le őket, mert kis mértékben jobban megéri mint a króm színű festék. A mintát alkoholos filccel és fehér festékfilccel rajzoltam rájuk.
A szárnyak töve formára faragott hungarocellbe van ágyazva, amin szintén papírréteg látható (később erre is kerül fehér papírréteg és króm festék). A foglalatokat falapra fogom ragasztani, és “hátizsákként” fogom hordani (erről majd később, ha már kész lesz).
Hát, nagyjából ennyi van kész eddig. Még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy nagyon alaposan tervezzünk el mindent, nehogy kétszer kelljen dolgozni! Nem csak időt veszítünk vele, de nagy szemetet is csinálhatunk vele:
Ez a nagy ballépésem eredménye, még 2 ilyen vödör volt megtelve. Hungarocellt ragasztottam a csőre, és azt bevontam modellező gipsszel. Elpazaroltam egy csomó gipszet, hungarocellt, két teljes napot, plusz olyan nehéz volt a fegyver (még száradás után is), hogy majdnem leszakadt a karom… Még jó, hogy balkezes vagyok, és nem az fájt órákig ^^”’
Nos… A fegyver és a szárnyak felépítése teljesen kész, már csak a festés van hátra (szárnyak esetében csak szárnytő festés).
A fegyver
Miután jól megnéztem a vázlatot, rájöttem, hogy a távcsövet lehagytam. Szóval, hungarocellből faragtam egy távcsőhöz hasonló formát, bemaséztam, és félbevágott szögekkel rögzítettem őket egy, már meglevő hungarocellelemhez. A tartósság kedvéért ragasztópisztollyal megragasztottam a tövüket (így nem fognak minden kis rángásra kiesni).
Vigyázat! A hungarocell könnyen megolvad, tehát csak finoman azzal a ragasztópisztollyal. Hagyjuk kicsit kihűlni a ragasztót, csak aztán nyomjuk a hungarocellbe.
Egy-két hajlékony csövet is ráraktam, hogy még gépiesebbnek tűnjön fölvéve (a tetején látható csövek a ruhám alá fognak vezetni, és ott lesznek rögzítve a vállam körül).
Ezek után elkészítettem a”tárat”. Vékony műanyagcsőből vágtam le pár centis darabkákat, amiket ki fogok tömni tapétaragasztóba áztatott zsebkendővel (azért nézzen már ki úgy, mintha tényleg töltény lenne…). A kis csöveket dróttal rögzítettem egymáshoz. A sorozat két végén hagytam pár centi drótot, ezeket rácsavartam szögekre, azokkal rögzítettem az arra a célra szánt hungarocell darabokhoz. A szögeket itt is beragasztóztam.
A szárnyak
Először is kivágtam egy megfelelő méretű téglalapot fából (nem tudom pontosan, milyen fa ez, de régebbi szekrényekhez használták, egyik fele olyan “gyufagyújtó” göröngyös, a másik fele sima fehér). A négy sarkába fúrtam 1-1 lyukat, oda kell befűzni a…
… gatyagumit… Igen, a gatyagumi nyúlós, olcsó, és szinte minden háztartásban megtalálható, szóval szaladgálni sem kell érte.
Én a legalul látható vékonyat használtam, mert az bőven elég (és csak az fért át a lyukakon, az is csak kegyelemből… ^^”’). Úgy varrtam rá a gumit a fára, mintha egy hátizsák pántja lenne.
Nem, ez nem egy kiszuperált minihinta,
ez a hátizsákszerűen megoldott szerkezet.
És íme felvéve…
Hát, ez még csak demo verzió,
a teljes verzió az AnimeCon után lesz feltéve. ^^
A szoknya (mint említettem) már félkész állapotban van. Mivel külön blúzt nincs kedvem varrni, egy régebbi blúzomat használom fel, amit nem sajnálok szétszabdalni.
Ha lesz elég türelmem, lehet hogy maradok a fekete anyagra sárga hímzésnél. ^^
Végül, egy kis zöld sál. Betörök az OTP-be, és lelopom az egyik hölgy nyakából. ^^”’ De lehet, hogy van egyszerűbb megoldás is… Ha van valakinek valamilyen tippje rá, az írja meg!
FÁradozásaim és idegeim szakadása meghozta munkám gyümölcsét…
A jelmezem időben elkészült, habár az uniformiskabátom kicsit sötét lett.
A bemondó örömmel fogadott a színpadon (mondjuk mindenki mást is ^^), meglepődött a fegyver és a szerény pofi (hehe) láttán.
Elmondtam, amire kíváncsiak voltak, azaz végig a fegyverről és a szárnyakról beszéltem. RUháról nem ism ondtam semmit, node nembaj.
Amire abszolút nem számítottam, az az volt, hogy volt mégegy Saikanos Chise cosplay. O_o”’ Szintén remek jelmezt csinált, nagyon tetszett. De kicsit szomorú is voltam, mert azt hittem, nekem jutott először eszembe ez a cosplay. Tehát nyereményre nem számítottam (bár sosem volt célom nyerni).
DEVISZONT………..
Lássak csodát… megnyertem a “Legjobb technika” díját!
Bejelentettek 3 embert, hogy kik a jelöltek a kategóriában. Utolsónak mondtak engem, ekkor nagyon megdobbant a szívem, és kezeim az arcom elé kaptam. Az az 5 másodperc, amíg elhallgattak a bemondók, végtelennek tűnt. Véfül kimondták a kategória győztesét… TÓTH PETRA ALEXANDRA!
Útban a színpad felé a kezem az arcomon felejtettem, már félúton jártam, mire észrevettem magam.
Küszködtem az öröm könnyeivel, amikor színpadra léptem. Yuriko adta át az ajándékot (aminek amúgy nagyon örültem :D). Ezután meghajoltam, bár nem szokás… Mindegy, legközelebb odafigyelek. ^^”’
Ja, még összefújtam magam piros hajfestékkel (Köszi Gaara ^^), szóval véreztem is rendesen. xD
Köszönöm mindenkinek, aki végigkísérte jelmezem születését. Az első nagy cosplayemét.
Addig is…
Végleg döntöttem a tavaszi conról.
Mostmár performance-ezni (színpadi előadásos cosplay) is fogok, csoportban. Annyit elárulok, hogy Naruto. Bár már halálosan beleuntam, most olyat találtunk ki, amit nem hagyhatok ki. Annyit mondok, hogy Sasuke leszek (utána rögtön le is vedlek, mert őt nem nagyon csípom, bocs fangörlök ^^”’).
Persze a craftot sem hagyom ki, arról is végleg döntöttem. Nem árulom el, mi lesz Esetleg annyit, hogy kicsi már nőiesebb, mint a Saikano ^^”’
Deviszont az FMA-s Winry megmarad poén cp-nek. (Sesuke után neki öltözök át)
Nemsokára nekiállok a jelmezeknek, de folyamatos tájékoztatás nem tudok adni egy ideig, ugyanis a gépünk halott, most könyvtárból nyomom. xD
Addig is viszlát!!!
^^
A képért köszönet Eccykének. :*”
Idézőjel vége……
Gondolom, észre lehet venni, hogy hol kezdődik, ill. végződik 1-1 bejegyzés (összesen 4 bejegyzésből másoltam ide ezt a sok mindent). Mondjuk lényegtelen xD
A következő cpmről jönnek majd a hírek, mihent tartok vele valahol ^^”’ (Majd holnap fölrakom azokat, amik eddig készen vannak.