Két bal kéz

Éppen pucolom a gépem, és megtaláltam a work in progress mappát. Howl nagy meló volt, de eddig a legkedvesebb cosplayem. Nem csak hordani imádtam, de dolgozni is rajta. Rengeteget tanultam belőle, és óriási sikerélmények értek a munkálatok közben, úgyhogy gondoltam megosztok veletek pár képet, meg egy-két megjegyzést.

A jobb kezem első tollai. Itt még fogalmam se volt hogyan lesz tovább, de nagyon lelkes voltam. Valamikor május vége.

Jobb kéz 90%. Itt már azt hittem kész van, de mint kiderült mégsem. Három nap alatt raktam össze teljesen, vagyis az előző kép és eközött három nap van. Tollak egyesével lettek felvarrva, ami azért volt nehéz, mert figyelni kellett rá, hogy a karmelegítő két oldalát ne varrjam össze a munka közben. Tollak fehér szára feketére lett festve, majd arra rá a szürkés-kékes-feketés, saját festésű pihetollak. Elég idegtépő volt, mert olyan háromtollanként fel kellett próbálni, hogy jól állnak-e a tollak. Ennek ellenére nagyon élveztem, folyton a tükör előtt pózoltam velük. :) A kedvenc részeim a jelmezből. Kicsit madárrá válhattam bennük, bár elszállni azt nem tudtam. :)

Tappancsok - a kezetek. Jól látszik mennyivel nagyobb a lábamnál. Barátnőm ebben a státuszban nevezte el Jetilábnak. Vajom miért? :) A tornacsukát bevontam dekorgumival, majd arra ismételten dekorgumiból formáztam rá az ujjakat, és a karmokat. Itt jutott eszembe, hogy ki kéne pikkelyezni, eredetileg festeni akartam.

Elkezdtem a pikkelyezést! Ez a kép azért nevezetes számomra, mert az a pár apró kis cucc egy óra keserves munka eredménye, és mikor lefotóztam világosan látszott, hogy jó ha a cipő 10%-a kész, és majdnem elbőgtem magam. :) Egy nagyon-nagyon hosszú és fárasztó nap vége volt ez. Június első napjai.

Jetilábak 50%-on. Két A3-as dekorgumilap van benne eddig. Ezek a pici pikkelyek voltak a legnehezebbek, a többségét csipesszel kellett beillesztenem a helyére. Hat-hét óra munka lehet benne. Mármint csak a pikkelyezésben. A fűzést úgy oldottam meg, hogy a cipő eredeti cipőfűzőlyukait nem ragasztottam le, így oda be tudtam fűzni a cipőfűzőt, viszont a dekorgumi túllóg a cipő szélén, így a fűzés takarva van. A jobboson látszik, hogy elszúrtam, ott az egyik oldalon le lett ragasztva a cipőfűzőlyuk, de szerencsére a gatya rálógott, így nem (nagyon) látszot.

Közben készül a paróka is. Itt még azt hittem csak tollakból is jól fog kinézni. 50%-on lehet. Először varrtam egy parókaalapot valami nagyon puha, itthon talált szúnyoghálómaradélból (conon Okkido-tól megtudtam, hogy tül), majd arra ragasztgattam rá a tollakat. A babafejemet muszáj volt zsepivel befedni, mivel a ragasztó átfolyt a lyukakon, és a babafejhez is odaragasztottam a tollakat. Emiatt a megoldás miatt a kész paróka belsejében van egy odatapadt zsepiréteg. Nagyon mókásan néz ki. :) Július eleje.

Ez ugyanaz oldalról. Itt jobban látszik, hogy hátul igyekeztem lelógó tollakat is hagyni.

Na, itt már kész mindkét karvédő, meg a pulcsi olyan 70%-on áll. Itt jöttem rá, hogy milyen hülyén néz ki a cucc, ha a pulcsiba nem rakok tollakat. Ezután a karvédők kaptak még pár tollat a könyököm környékére, a pulcsi pedig magasított nyakat, és jó 20 centit az aljába. Július vége.

Paróka reload. A dekorgumi ismét megmetette a napot. Szerintem egész pofás lett, igazából erre vagyok a legbüszkébb az egész jelmezből, mert nem nagyon hallottam olyat, hogy valaki maga készíti az egész parókáját, tollparókát meg végképp nem sokat láttam, ezért kicsit különlegesnek érzem a cuccot. Augusztus.

Hát, ennyi volt Howl. Legkedvesebb cosplay. Szerintem nem bírom ki, hogy ne hordjam még. Amúgy nyitottam még egy oldalt, amiben megleshetitek eddig cosplaypróbálkozásaimat.

Itt van még egy fotó a kész alkotásról, itt egész jól látszanak a részletek: