Brakus

Sziasztok!

Ahogy ígértem, most bemutatnám első cp-met.

Ahogy elnéztem a mondocon-on elsősorban a japán rajfilmcsodák szereplői vannak túlnyomó többségben, ezért is volt a választás elég nehéz. Ugyanis nem rajongok túlzottan az effélékért. Sokáig törtem a fejem, hogy egyáltalán, ha nem is szeretem, legalább ismerek e egyet is. Aztán végül is rájöttem, hogy igen! Egy tavalyi felvételen láttam, hogy más is öltözött be az általam is ismert sorozatból egy-egy szereplőnek. Bár nem egészen emlékeztem már a történetre, úh. gyorsan le is töltöttem az összes részt és nekiálltam végignézni azt, amire a tv-ben csak véletlenül kapcsoltam oda.

Miután felfrissítettem emlékeimet, sikerült döntést hoznom a karakterrel kapcsolatban akit szeretnék megtestesíteni és aki nem más mint:

Zuko herceg :: Az Avatár - Aang legendája

Sok képet találtam róla internetországban, de ez tetszett a leginkább, úgyhogy ez alapján álltam neki a dolognak.

Először elgondolkodtam, hogy miből is legyenek az egyes ruhadarabok. Aztán sorra vettem, hogy mi az amit itthonról is fel tudnék használni a ruhához és mi az amit mindenképpen meg kell vennem hozzá.

Ami biztos, hogy megvolt: az egy pár fekete balettcipő (ez egy másik hobbimhoz kellett, de már nagyon rég használtam), aranyszínű szaténszerű anyag a szegélyekre (a képen sárga, de szerintem ez jobban mutat), és egy fekete garbó (ezt még anyukámtól kaptam jó pár éve, de soha nem hordtam).

Már ránézésre tudtam, hogy ehhez a ruhához, jobban mondva a felső részhez, az alkar és lábszárvédőkhöz nem egy egyszerű, matt anyagot, hanem valami szép fényű, selyemszerű anyagot akarok majd felhasználni. Nem vagyok jó ismerője az anyagoknak és nem töltöm mindennapjaimat sem méteráru üzletekben így a lehető legegyszerűbb megoldást találtam a problémámra. Ellátogattam a legközelebbi kínai ruházati üzletbe, ahol a lakástextil részlegen a terítőket vettem jól szemügyre. Végül a választásom egy szépnek mondható sötétpiros damaszt abroszra esett, ami szerintem tökéletesen megfelel a célnak.

Ezek után egymásmellé raktam a három anyagot (a terítőt, a maradék arany anyagot és a fekete garbót), hogy megvizsgáljam mennyire passzolnak egymáshoz. Nekem tetszett, amit láttam:

Még soha nem varrtam komplett ruhát azelőtt, így igencsak nagy dilemmával álltam szemben. “Ennek most hogy álljak neki?” Tudtam, hogy sokat segítene egy szabásminta, főleg egy kezdőnek, de ilyennel nem rendelkeztem. “Akkor hát csináljunk egyet!” - vetettem fel az ötletet. Neki is álltam kézzel megrajzolni a mintát, amihez jó alapnak szolgált a garbó. Egy félórás firkálás után elkészültem az “egyedi” szabásmintámmal.

Ezek után rögtön nekiestem a terítőre felvinni a minta alapján körülvágási vonalakat, hogy vandál módjára szétvagdalhassam.

Még egyszer: soha nem varrtam még! Ezért is volt érdekes számomra varrógép elé ülni (mert hát azért nem vagyok hülye hogy kézzel álljak neki varrni) nulla tapasztalattal. De egy-két próbavarrást követően késznek éreztem magam rá, hogy összeállítsam a darabokból a ruha alapját. Ami végül emígyen sikeredett (itt már rajtam van és egy darab arany anyaggal a derekamra kötve):

Úgy vélem első próbálkozásra nem is rossz… De a neheze még hátra volt: a szegélyek!!! vagy tudom is én hogy hívják… Először azt hittem, hogy megy majd, mint a karikacsapás de aztán rájöttem hogy nem is olyan könnyű. Annyira beleéltem magam a varrogatásba, hogy nem is készítettem több képet a készítési folyamatról. Csak mikor már kész volt a felső, a buggyos nadrág (ami anyukám egy régi, nem használt bő szoknyájából készült), az öv (szintén az aranyszínű anyagból) valamint az alkar és lábszárvédők (ugyanabból az anyagból készültek, mint a felsőrész) kapcsoltam, hogy elfelejtettem fotózni és hogy lényegében a cp ruha részével megvagyok.

Az egész nem tartott tovább három napnál, ami azért szerintem egész szép teljesítmény egy “varrástudatlan” fiútól.

Nagy nehezen sikerült rávennem magam, hogy pózoljak egyet a kamerának a teljes “harci díszben”. Kemény másfél órás önkioldós szenvedés után sikerült három olyan képet összehozni, ami talán eléri az “elmegy” szintet. Ezeket összevágtam (hobbi szinten Photoshop-pal is foglalkozom) és ez lett a végeredmény:

Húhh… már csak a sebhely hiányzik, de az még a jövő zenéje!!!

Vélemény nyilvánítási lehetőség azok számára, akik esetlegesen olvassák a blogomat:

:$ Szerintetek érdemes ezzel indulnom valamelyik versenyen, vagy inkább hagyjam az egészet? :$

Köszi a figyelmet, további szép napot!

Megosztás a Facebook-on

~ by brakusm on 2012. január 30. hétfő.