Aoime cosplay blogja

Nagyon eltűntem innen. Emiatt ezúton is elnézést kérek, nem így terveztem. Remélem, idén sikerül végre ténylegesen publikálnom legalább az idei cuccaimról, hogyan készültek, lehetőleg időben, és nem utólag. Már nem merem ígérni, hogy Saberről szóló bejegyzések így utólag elkészülnek.. lehet igen, lehet nem.

Idei első cosplayem -amiről mostanában írogatni fogok- a még eredetileg tavaly őszre tervezett Kobato lesz, a Kobato című mangából és animéből. Egyben az első Clamp cosplayem. Ugyan nem ismerem az összes Clamp művet, de jó pár tartozik a kedvenceim közé, köztük ez a kis történet is. Kobato egyedi ruháival szerintem sok embernek kelti fel az érdeklődését. Én első látásra beleszerettem több ruhájába is, nagyon tetszik a stílusuk, színességük.

Iyorogi a kedvenc karakterem ebben a mangában, igaz nagyon gonosz természetű, mégis szerintem nagyon szerethető : )

Felhasznált anyagok:

• 30 cm sötétkék plüss
• 30 cm világoskék plüss
• vörös velúr (száj és nyakörv)
• rózsaszín filc (nagyon kevés is elég, rayherben kaphatók A/4-es lapok)
• fehér lakkbőr (csak egy kis fecni)
• köma (karton is megfelelő persze)
• fimo süthető gyurma (szerintem max fél csomagnyi)
• ezüst festék és lakk
• műanyag plüss szemek és orrok (rayher szintén)
• sok-sok tömőanyag (ehhez erősen ajánlom az ikea-ban kapható olcsó párnákat, szerintem így a leggazdaságosabb)

Szabásminta

Az egész plüss készítés legnagyobb nehézsége a szabásminta kitalálgatása. Most így beszúrom a saját használt szabásmintámat, amit több forrásból alakítottam át a saját célokra, és még így is messze nem tökéletes.

Magyarázatként csak annyit fűznék hozzá, hogy a test négy darabból áll össze, és az ábrázolt két darabból lehet ezeket összerakni. Nyilván szükség van 1 front-front darabra, 1 back-back darabra, és két egymásnak fordítottja front-back darabra. Remélem érthető A fejnél pedig két változat szabásmintáját láthatjátok, az egyik a nyitott szájú, a másik a csukott szájú verzió.

Varrás

Nem tűnik bonyolultnak, de mivel sok minden találgatás volt formaügyileg, így nem egyszerű. A fent lerajzolt szabásmintákért én erősen megszenvedtem, a karokat teljesen újra készítettem, és a fejeket nem egyszer szedtem szét, mert nem voltam elégedett vele. Az alapvető elképzelésem az volt, hogy kétféle arckifejezése legyen Iyoroginak –> két fejet varrtam neki, amik tépőzárral és patentokkal cserélhetők (alig morbid). Hogy ne legyen mindig gonosz feje : )

A test, karok, lábak, fej így teljesen külön álló darabok, külön lettek varrva és tömve. A karokat és lábakat persze utána kézzel hozzávarrtam a testhez.

A plüss varrás pedig továbbra is egy morbid dolog, ami azt hiszem a fotókon eléggé látszódik is :DD

az agresszív fej, az első, allergiás tüneteket mutató nyelvvel : P

az első karok, amiket úgy döntöttem, ténylegesen és brutálisan feláldozok XD

Szemek, orr

Ezúttal úgy döntöttem keresek inkább eleve plüsshöz való orrokat, szemeket, hogy ténylegesen profibb plüss legyen a végeredmény. Meglepő az volt számomra, hogy kb. 4 helyen kerestem, és természetesen csak az utolsó helyen találtam ilyet, így ha valaki ilyet keresne: rayher. Én máshol nem találtam. Praktikusak, van jó pár féle, szemből is legalább 4 méretű, többféle színű. Igazán két darabból áll, egy kis csavar szerű végződésen a szem/orr, és egy csavar anya szerű műanyag darab, amivel belülről, a tömés felől lehet rögzíteni a szemeket/orrot.

Nyakörv

Megfelelő téglalap formát vágtam ki a köma műanyag lapból, hőpisztollyal meghajlítottam. Vörös művelúrból megvarrtam a külső borítást, a műanyagra ráhúztam, majd összeragasztottam. A kis tüskék süthető gyurmából készültek (igazság szerint elszúrtam, odaégett, de végül is levágtam belőlük és így is használhatóak maradtak). Ezüst lakk akril festékkel több rétegben lefestettem, majd lakkal fedtem, hogy véletlenül se fogjon vagy ragadjon később.

És a kész darabról még pár kép : )

Megosztás a Facebook-on

Mielőtt elkezdenék írni Saber készítésének folyamatairól (nagyban melózok rajta : )) egy kis összefoglaló az ebben az évben eddig lezajlott fotózásokról, amiken ott voltam : ) Ranmao és Grave of Maria ugyebár a tavalyi elmaradásaim, amikről nem születtek igazán jó fotók tavaly, és úgy gondoltam, ha már időt öltem beléjük, megérdemelnek egy normális fotózást. Így még a tavaszi mondocon előtt, a tavaszi szünetem 2 napját rájuk áldoztam : )

Ranmao’s Springtime

ideje: 2011. 04. 19.

helyszín: Budai Arborétum

fotós: Benji

Igencsak meleg, és túl napos időnk volt, túl sok fénnyel : ) A kontaktlencsét nem vállaltam be, mert egyszerűen túl félelmetessé teszi a karaktert, aki alapból nem az. A rossz időjárás miatt az időponttal kicsit szórakoztunk, és így félő volt, hogy már semmi nem fog virágozni, de szerencsére még virágzott az igazi japán cseresznyefa is : )) nagyon-nagyon szép kis fa volt. Mázlimra nem voltak sokan az arborétumban, így különösebben nem volt kínos a fotózás. Arckifejezések és sokszor pózolás terén is béna vagyok még sajnos, de lényegesen többet sikerült kihozni a karakterből, mint conon. Ott a sminkem sem volt az igazi, itt egy kicsit erősebbre vettem. Nagy köszönet Benjinek a fotókért és páromnak a segédkezésért és türelméért!

A fotósorozatunk kikerült a cosplay.com-ra és cosplay.hu-ra is

Touch of Innocence

ideje: 2011. 04. 21.

helyszín: Budai vár

fotós: Csepi

cosplay: Klaud Nine - Rouge, Cross Marian - Will, Maria Magdalena - Aoime

Jó kis fotózás volt : ) részemről a legkellemetlenebb része az volt, amikor a parókasapka a fejemen volt, és Enji és Rouge tekerte a fejemre a fekete szallagokat, egy külföldi turista pedig ezt akárhányszor kértem, véletlenül sem távozott a fotómasinájával egyetemben….Egyébként is egy kicsit guminő jellegű ez a cosplayem, de parókasapkában még gázabb T.T.

Mindenesetre nagyon jól sikerült a fotózás, egyszer rákérdezett 2 biztonsági őr, hogy van-e engedélyünk, de gyakorlatilag tovább is mentek, különösebben nem foglalkoztak vele. Szerintem nagyon hangulatos helyszínt választottunk, és passzol, hogy este, jobban illik a manga hangulatához, a karakterekhez.

Köszönet Enjinek a segítséget,sminkelést, öltöztetést : ) Csepinek pedig ezeket a nagyon jó fotókat ^^

Megosztás a Facebook-on

Sajnos itt már nem vagyok képek tömkelegével elárasztva. A parókát mikor elkészítettem nem fotóztam le a babafejen, így arról is már csak olyan képet tudok mutatni, amikor már rajtam van.

Paróka: sok munkám volt vele, mert egy nem egyszer felvett, hosszú parókáról volt szó. Nem vettem új parókát a mostani Asthámhoz, sajnos nem engedhettem meg magamnak, a sulim egyre szűkebben bánik az ösztöndíjjal…Így a régit kellett helyreállítanom. Ami rögtön azzal kezdődött, hogy Yuriko tanácsára vettem paróka kondícionálót és sampont (egy parókaboltban a 4-6-os vonalán). Először kifésültem a kondicinálóval tincsenként, majd kimostam, hagytam megszáradni, és ismét kondicionálóval átfésültem. Sokat segített rajta, csak sajnos sokat vesztett a hosszából a kigubancolás alatt, és az alja így is gyapjas lett, hogy vágtam le belőle. Így ennek a részével nem vagyok tökéletesen elégedett, mindenesetre amit tudtam kihoztam belőle. Sajnos hosszú és jó minőségű paróka drága, most erre nem futotta, és perpill nem is fogok tudni venni. Kicsit úgy is vagyok a hosszú parókáimmal, amik fenék alatti hosszúságuak, hogy lehetőleg legközelebb ilyet nem szerzek be, és lehetőleg kerülöm is ezeket a karaktereket. Minél hosszabb, annál kezelhetetlenebb : S

Ez az Astha haj két dologban tér el az előző Asthám hajától.

• konty
• fonott tincsek

A kontyhoz vettem fehér kanekalon hajakat, és egy csomagot befontam teljesen majd kontyot formáltam belőle egy tüllre felvarrva. A tüllel együtt pedig egyszerűen lehetett illeszteni a parókához. Én pár biztosítótűvel tűztem fel, ez tökéletesen ott tartotta egész hétvégén a parókán

A fonott tincsek végére dekorgumiból készítettem el a kis tincs záró csatokat, egyszerűen bevontam kék taftal majd arany szegélyt tettem rá

A haj egy még újabb módosítása volt a vörös tincs. Az előző verzióban a sapkámhoz volt ragasztva a vörös tincs, most úgy döntöttem, hogy lehessen sapi nélküli képeket is fotózni, befestek egy tincset Dudus módszerével a parókán. Végül nem igazán lett ilyen fotóm, talán egyet láttam valahol, de az meg nem volt tervezve, csak elfáradtam és levettem a fejemről a kalapot : ))

A kövek, gyöngyök, mivel elég egyediek, és szerettem volna, ha a ruhán és gyöngyökön, köveken is ugyanaz a sárga szín jelenne meg, így inkább egyedileg elkészítettem őket süthető gyurmából. Pár bolti kerek gyöngyöcskét is használtam azért persze, de ennyi A süthető gyurmából fimot használtam, direkt vettem classic és soft elnevezésűt is, én nem érzékeltem semmi különbséget a kettő között. Lehet csak az én esetemben ennek nem volt jelentősége, nem tudom. Erre sajnos nem sikerült rájönnöm, a rajtuk lévő leírásból se láttam mi a különbség. Fél óra alatt sütöttem ki minden kis gyöngyöcskémet, köveket a sütőben, és ugye amelyikbe szükséges volt már sütés előtt beletettem a szerelőpálcikákat. Nagyon szerettem megformálni a köveket és a fülbevaló alapot is, őszintén iszonyatosan nagy kikapcsolódás volt ennyi varrás után. A kihült darabokat majd jópár rétegben lefestettem, ugye vagy aranyra, vagy sárgára.

A sminkem messze a legidőigényesebb meló az Asthává válásban. A ruhát 5 perc alatt magamra tudom kapni, parókával együtt. A smink minimum másfél óra, inkább 2 órára tippelnék. Egy minőségibb alapozót vettem most, hogy fehérebb hatást és tartós sminket érjek el, na meg persze jó fedést. Így az egész művelet az alapozó felvitelével kezdődött, rá a fixáló púderrel. A szájamat is lealapozóztam és púdereztem, de sajnos nekem még így is lejött a rúzs a számról állandóan. Erre még nem találtam tartós megoldást. A szem környékénél fekete szemhéjtust, piros testfestéket és ilyen sötét rózsaszínes-pirosas szemfestéket használtam, hogy a testfesték ne legyen olyan éles kontúrral, ezzel mostam szét kicsit. Egyszerűen azért testfestéket használtam, hogy minél erősebb piros színt tudjak elérni. Szem alá is ugyanúgy került piros szemfesték és szemhéjfesték is. Astha sminkje teljesen piros az arton, így igyekeztem ehhez hasonlítani.

A sminkem durvább elemei a műszempilla, kontaklencse és vámpírfogak voltak. Sajnos a kontaklencsével továbbra se vagyok kibékülve, össze-vissza csúszkál a szememen, és nem ritka, hogy totál máshogy álljon éppen amikor fotóznak. Pislogással, szemem össze-vissza mozgatásával visszaáll a helyére, de egyértelmű, hogy ez a kontaklencse nem fekszik fel teljesen jól a szememre. Viszont sokat dob az összhatáson (ha éppen normálisan áll) és Astha valjuk be, egy elég hideg, sokszor gonosz nőci, hozzá teljesen illik ez a kicsit ijesztőbb szem.

A műszempilláimat egy ideig keresgéltem, végül emellett a hosszú kék műszempilla mellett döntöttem. Ez egy olyan dolog, amiben önkényesen úgy döntöttem, sokat dobna a sminken, hiába nincs ilyen konkrétan a képen. Így a teljesen piros sminkben mégis megjelenik a ruha jellegzetes kékje is.

A fogak ismét netes keresgélés eredményei, direkt olyat kerestem, ami kis szemfogak és ragasztó együtt. De amikor megvettem, akkor hallottam, hogy állítólag ez a ragasztó egyáltalán nem működik. Sajnos időm nem volt conig kipróbálni, így az öltözőben kísérleteztem vele, és mégis sikerült feltenni, igaz nem kevés idő alatt. A hátránya nyilván az, hogy enni nem lehet vele, inni is csak szívószállal. Beszélni szerintem teljesen jól lehet vele, ezzel nem volt probléma, viszont mosolygásra nem igazán alkalmas. Ez a coplayezés mindig egyfajta mazochista dolog, főleg ilyen tekintetben. Mindenesetre szerintem egy fontos kiegészítő volt ez is : ) Szerettem volna mindenképpen tökéletesíteni pár dolgot az előző cuccomhoz képest, hogy vámpírosabb hatást érjek el, és kicsit ijesztőbben tudjak kinézni. Ezek ilyen kis apróságok, de egy jó mink szerintem iszonyatosan sokat számít és igyekszem én is minél inkább eltalálni ezeket

A pezsgős pohár az egyetlen kiegészítő itt az arton, ami nem konkrétan a ruhához tartozik. Az alap egy műanyag pezsgőspohár (nagyon örültem amikor megláttam az ikeában, hogy van műanyag pezsgőspoharuk ^^). Pár rétegben felfestettem az arany részeket a pohár talpára, nyakára, ahova kell : ) nem volt még teljesen fedő, de elég ahhoz, hogy felvigyem a 3d-s festékem rá, és ne üssön át a pohár belső oldalán a 3d-s festék színe. Szóval a pohár hozzávalói mindössze egy műanyag pezsgőspohár, arany akril festék és 3ds- festék volt : ) de nagyon jópofa kiegészítő, én nagyon szeretem, szerintem nagyon szép. (ha éppen nem kell, meg egyszerűen ledobom a földre - nem egyszer megtettem már - és nem lesz semmi baja)

Megosztás a Facebook-on

Most pótlom az elmaradt bejegyzéseket Asthámról, amire az utolsó héten már nem volt idő. Igazán nem is a befejezési munkálatok miatt, egyszerűen a suliban rengeteg dolgom volt, hogy az év végi kiállításra elkészüljenek a dolgaim.

Felhasznált anyagok:

• taft
• lamé
• selyemdamaszt
• 3d festékek

és speckó a sapihoz:

• drótok (nem akartam venni, így kb 3-4 féle drótot használtam, amit éppen otthon találtam)
• polifoam (TESCOs aerobic szőnyeg XDD vicces, hogy illatos volt amikor kibontottam :D)
• egy fehér strucctoll
• süthető gyurma a kőhöz
• kis pici csatok a fejre rögzítéshez

Nekem ez a legkedvesebb darab a cosplayben, imádom az ilyen kalapokat, és ez szerintem iszonyatosan szép, messze a legszebb, amit eddig volt alkalmam elkészíteni. Nagyon elegáns a formája, tetszenek ezek a kis domború kék levélkék, és a kis lelógó szalag, ami a kontyra borul rá.

Az alapformát én nagyon nem látom szimmetrikusnak, így ennek megfelelően alakítottam ki a formáját a drótokból, majd celluxszal erősítettem, borítottam a szerkezetet, és hogy a borításomon véletlenül se látszódjanak a drótok kitüremkedései, még polifoamot ragasztottam rá, amire szépen rá lehet majd húzni a borításomat.

A borítás úgy készült, ahogy már eddig többször is leírtam, kék levélkék átrajzolása pauszra, kivágása, felvarrása kis cikcakkal, majd a zsinór felvarrás, és további kis díszek felfestése, 3d-s festékkel kontúrozása. Illetve a kalap elején még van egy kis pár háromszögből álló motívum, amit ugyanígy kék taftból felvarrtam, és kontúroztam.

(közben ugye Tazzieval msn-ezgetek )

A kalap tetején lévő kék anyag tömkelegbe én a képen rózsás formákat láttam bele, így jó hosszú csíkokat varrtam a maradék taftomból (+még vettem fél métert és abból is), meg húztam az anyagot, összeférceltem rózsaformákra, majd felvarrtam egy fehér selyemdamaszttal borított polifoamos darabra, amiken a rózsák pihennek. Ez persze utána hozzá lett varrva a kalaphoz.

A levélkéken sokat gondolkoztam, hogy valósítsam meg, hogy legyen szép domború formájuk. Végül a következő megoldás mellett döntöttem: polifoamból 4 kisebb, 3 nagyobb levélkét vágtam ki, a kép alapján én kétféle méretet tudtam megkülönböztetni. Majd mindegyik levélkének a borítása egy a polifoam alapformánál kisebb és egy nagyobb darab taft összevarrt darabjából állt össze. Így amikor belenyomorítottam a polifoam levélkét, az ívesen marad meg a kis borításban, amit már csak kézzel össze kellett varrnom a szabadon maradt nyílásnál, majd 3d-s festékekkel díszíteni.

Fimo süthető gyurmából készítettem el a követ, ami a kalap két kunkori ága között helyezkedik el, előre egy lyukat fúrva a tollnak, amit később szereztem be egy színházkellékesnél. Sajnos a képnek tökéletesen megfelelő tollat nem láttam sehol, de a jellegét ez is visszaadja.

Az utolsó mozzanat a kalap befejezésében a rögzítése volt, ha nagyon odafigyelek, megmaradna magától is a fejemen, de csak ha folyamatosan totál egyenesen tartom a fejem, így erre feltétlenül szükség volt. Előző Astha sapkámból tanulva mindenképpen olyan módszerrel akartam rögzíteni a fejemen, hogy egyedül is magamra tudjam aggatni, segítség nélkül. Az előzőnél kis szalag hurkokat varrtam a kalapra, amiket használva hullámcsatokkal stabilan lehetett rögzíteni a parókámra a sapkát, de elég drasztikusan rá kellett tűzni a fejemre, és saját magam meg se tudtam volna csinálni. Most egyszerűen kis hajcsatokat ragasztottam a kalap fejemhez illeszkedő részéhez, kicsit befelé nézve, hogy ne látszódjanak, mert ráadásul nem találtam fehéret, csak barnát. 6db-ot ragasztottam fel, de a két napos használat alatt szerintem max 4-et használtam ezek közül, azok is tökéletesen a fejemen tartották. Egyedül a levétel problémás kicsit, mert akkor természetesen beleakad a parókám

Megosztás a Facebook-on

Kicsit megkésett bejegyzés, de erre is sor került A con most már nagyon közel van, szerencsére attól nem tartok, hogy nem leszek kész, de mindenképpen van még melóm. Végül jelentkeztem én is eurocosplayre, tavaly nekem ez nagyon kimaradt, így idén szeretném kipróbálni magam. Tavaly nem láttam értelmét, én azt direkt egy “pihenősebb” évnek terveztem, ahol egy-egy kedvenc karaktert, kedvelt ruhát készítettem el amik nem voltak ugyan egyszerűek, de nem eurocosplayre valók. Astha az eddigi legmelósabb cosplayem, és sajnos kicsit monoton is, olyan szempontból, hogy ugyanazokkal az anyagokkal dolgozok minden egyes darabon, sokszor hasonló díszítéseket felvarrva, így sokszor türelmet próbáló cosplay. Nekem a legfontosabb ennél a cosplaynél, hogy lehető legjobban hasonlítson az artra, mert sajnos nem láttam még olyat belőle, amire tényleg azt mondanám, hogy na ez tényleg legalább olyasmi, így képzelném el ezt a ruhát élőben. Legalábbis az én szemszögemből

Na de akkor lényegre térés ^^

Először is a szoknya. Ez az a darab, amiről a legkevesebb info van a képen, mivel a kép tart úgy térdfölöttig, addig pedig takarja is nagyrészt a ruha a szoknyát. Így annyi volt az alap kiindulásom, hogy ez egy igencsak nőies szabású ruha, ami kiemeli a csípőt. Erről nekem így egyből az uszályos, felül pedig húzott, testhez szoruló szoknyafazon jutott eszembe. Vagyis ez az estélyiknél és menyasszonyi ruháknál se ritka, sellő uszony jellegű szoknyák. Én ezt tudtam elképzelni legjobban hozzá, de várom a véleményeket, hogy mások szerint is ez-e, vagy ti másmilyent gondoltatok volna

Maga a szoknya alapanyagai:

• rengeteg kék taft, sajnos nem tudom pontosan mennyi, de abban biztos vagyok, hogy ráment minimum 4 méter.
• vékony gumiszallag
• fekete szatén a húzott rész belső oldalára
• 3 tubus 3d festék a mintákra (mert vacak tubusokat sikerült kifognom….)

Az uszályom végét cikkcakk varrással dolgoztam el, és az ujjaknál lévő mintákhoz hasonlóan varrtam meg. Majd 3d-s festékkel díszítettem, központi motívumként egy empire holdas szimbólumot festettem fel.

A húzott rész méretein sokszor állítgattam, nem volt túl kiszámítható, milyen szabásban fog úgy állni, ahogy én szeretném. Gumival húztam meg, és a bevarrt zipzár két oldalára is gumiházzal varrtam egybe.

Ruha

Alapanyagok:

• fehér selyemdamaszt
• kék taft
• arany lamé
• 3D-s festékek
• sújtászsinór
• mérhetetlen mennyiségű türelem O.o

Nem fogok minden részletéről írni, majd beszélnek a képek. Itt a ruha háta volt ismét rámbízva, de  mintázatát hasonlóan alakítottam ki. Minél kevesebb varrással akartam megoldani a ruhát, így a szűkítő varrásaim is teljesen elrejtettek, hátul és elől is 2-2 arany lamé  anyagbevarrásokkal igazítottam az alakomra. A szabás kitalálásán sokat gondolkoztam, fontosnak tartottam, hogy a ruha teljesen egybe legyen varrva, minél kevesebb idő alatt fel lehessen venni. Így a ruha hátára varrtam a gallér tetejétől kb a csípőm vonaláig egy jó hosszú zipzárt.

A legmelósabb része a ruhának az a része volt, hogy felvarrjam az összes taft levélkét egyenként (és nem megegyező méretűek, formájúak, így előtte egyenként pauszpapírra átrajzoltam őket, kivágtam, majd felvarrtam) és utána a zsinór felvarrása. A zsinórvégek kezelésének végülis Tifa segítségével sikerült jó megoldást találni, mielőtt elvágtam volna, azelőtt éppen hogy folyó ragasztópisztolyos ragasztót nyomtam a zsinór két oldalára, kézzel rányomtam, majd elvágtam, és így nem állt ezerfelé a benne lévő ezer szál.

A kedvencem a mell rész és a gallér : ) nagyon megszerettem a ruhánál a 3d-s festékezést, és nagyon szerettem elkészíteni az ujjak mintáját, a gallért. Ebben a ruhában nekem nagyon sok rész iszonyatosan tetszik, nagyon jól lett kitalálva. A másik kedvencem a ruha elejének alsó “lógó” részén kétoldalt lévő kis szivecskék na meg ahogy felfedeztem, abból lógó kis gyöngysorok. A gyöngysorok ugyan a képeken még nincsenek rajta a ruhámon, de nyilván conon majd ott lesz : )

Na de beszéljenek a képek, inkább nem ragozom tovább

Megosztás a Facebook-on

Első bejegyzés Astháról. Túl sok nem lesz, tervek szerint:

• kesztyű
• kalap
• ruha
• paróka és pezsgős pohár

Gyakorlatban kiderül sikerül-e vezetnem : ) Nem tervezek túl sokat írni, mert igazán nem bonyolult, ahogy dolgozom rajta, viszont annál időigényesebb

Ez a kesztyű szerintem a jelmez talán legbonyolultabb része, mivel kis felület, és eléggé díszített. Így ugyan óraszámra nem tudnám meghatározni mennyit dolgoztam vele, de nagyon sokat.

Hozzávalók (gyakorlatilag majdnem ugyanaz, mint a ruha összes többi részéhez)

• fehér selyemdamaszt
• kék taft
• arany lamé
• 2 rejtett zipzár
• 3D festék kék és arany
• sok-sok cérna
• arany sújtás zsinór
• saját keverésű festék (metál sárga és gyöngyház keverék)

Az alap szabásminta amiből kiindultam:

Ez így első ránézésre nagyon gagyinak tűnik, de teljesen működőképes. Persze érdemes saját kézhez módosítani az ujjhosszokat, na meg ha nagyon eltérő a tenyér méretet.

Mivel nem elasztikus az anyagom, és nem akartam aruhától eltérő fehér anyaggal dolgozni, így egy-egy zipzárt varrtam a kesztyűbe, hogy felvehető legyen.

Alapvetőleg kiszabtam a fehér anyagból a kesztyűt, majd a kék és arany díszítéseket szabtam ki. Ezeket pár gombostűvel rögzítettem az anyaghoz, majd cikkcakkal rávarrtam. Ezt persze az utána rákerülő részletek eltakarják, vagy a 3d-s festék, vagy a zsinór.

A zsinór kiválasztásánál direkt ügyeltem rá, hogy szebbet és laposabbat, géppel varrhatót keressek az előző Astha tapasztalatai után. A gépi varrást erősebbnek és szebbnek tartom a legtöbb esetben, de főleg erősebbnek.

Még kis sárgás foltokat festettem fel, ezek metál sárga és gyöngyház akril festékek keverékei.

UI: azt az apróságot kihagytam, hogy ez egy felemás kesztyű, és a kesztyűn nem láttam egyértelműen ebből a kemény egy képből, hogy hány ujja nem teljes, így én arra tippeltem, hogy a jobb mutató és középső ujj az, ami így műkörmös lesz majd

Megosztás a Facebook-on

Röviden kicsit 2010-ről Egy ideje már le akartam írni, csak aztán sok lett a tennivaló (most is kémiát kell tanulnom).

2010-ben 5 cosplayt sikerült elkészítenem, és mindegyik teljesen, minden tervezett kiegészítővel elkészült. Fontosnak tartom, hogy a választott karakterekhez mindig elkészüljön lehetőleg az összes kiegészítőjük, hiszen csak így lehet teljes az adott cosplay.

Mind az 5cosplay bizonyos okokból nagyon fontos volt számomra, így utólag nem tudnám megmondani, melyik volt a kedvencem, vagy melyiket éreztem magamhoz legközelebb, mert mindegyikben van valami, ami miatt fontos volt nekem.

Mindegyik ruha indult versenyen, 3 crafton, 2 perfen. Nem vagyok egy nagy perfes egyéniség, sajnos túl merev vagyok hozzá : ) De nagyon élveztem a perfeket, hiszen ezek a csapatok sokkal jobban összeállnak, mint a craft csapatok, több a közös munka.

Díjak szempontjából nem volt túl sikeres évem, ami nem igazán izgat Igazán csak az Odin Sphere csapatunk kapott közönség kedvence díjat. Számomra meg éppen ez a cosplay jelentett annyiban kevesebbet, hogy nagyon stresszes volt a befejezése, rám nem jellemzően halasztáson gondolkodtam, mert az utolsó héten Griselda kellően kikészített, és a conon is voltak vele problémák, bár teljesen egyszerűen javíthatók. Sajnos a páncélrögzítés nem maradt a helyén, lecsúszott a lábamról folyamatosan, és az abroncsom gumija sem tartotta a derekamon az abroncsom, ami nem tudom, mitől lehetett.

Legjobban talán Shinku és Kakyuu illett hozzám, a képek alapján ezt a két karaktert látom az idei kedvenceknek, de meg nem tudnám mondani, melyiket szeretem jobban Shinkut azért nem tudom tökéletesnek tartani, mert előnyösebb lenne, ha kicsit kislányosabb lennék, laposabb (eh XD)

De mindegyik cp-n sokat tanultam, és részemről ez a fontos. Griselda volt az első komolyabb műgyantás-üvegszálas project, nem beszélve a rengeteg dekorgumi tollról. Shinkuhoz hasonlót eddig még nem varrtam, rengeteg fodorral, masnikkal, kis rózsákkal, és a gyönyörű taftal. Kakyuu az egyedi ruha és fejdísz miatt volt különleges : ) (és persze első paróka kreálmányom is ehhez köthető).És nem mellesleg egy régi kedvenc anime, amiből szerettem volna cosplayezni. Ranmao fegyverével, parókával, bokán csengőkkel, bőr fűzővel egy nagyon nem egyszerű cosplay, simán felér Kakyuuval, sőt, lehet kicsit több melóm is volt benne a sok réteg ruha miatt. Maria Magdalena pedig nem utolsósorban első normális abroncs kreálmányom, béléses fűzőm, húzott szoknya és sok szép zöld rózsa : )

2011-re sem tervezek kevesebbet mint 2010-ben volt, max számbelileg kevesebbet. Azt sajnos még nem tudom mi mikor mire lesz, egyetlen fix van időpontbelileg, az pedig Astharoshe Asran a májusi Mondoconra. A többi majd kiderül pontosan mikor lesz, ha meglesznek a conok időpontjai, na meg hogy milyen conok

De addig is felsorolásszerűen a jövő évre tervezett szépségek:

Astharoshe Asran - Trinity Blood (Szekta csak 1 van Team reloaded)

Boa Hancock - One Piece (hogy melyik ruhája, még nem tudom pontosan, ha lesz rá elég bátorságom ez a piros, ha nem, akkor a lila háborús ruci : )

Saber Lily - Fate Unlimited Codes (nagy álmom, és már készülőben van : ))

Kobato - Kobato (nagyon odavagyok érte, a legcukibb kimono amit valaha láttam)

És a nem biztos terveim (idő és pénz függvénye):

Shinku - Rozen Maiden

Juvia/Jubia - Fairytail

Köszönöm mindenkinek a 2010-es cuccaim olvasását, a megjegyzéseket, a sok-sok fotót, a nagyon jó craft és perf csapatokat : ) Remélem a 2011 is minimum ilyen sikeres és jó lesz, mint ez az év volt

Megosztás a Facebook-on

Ugyan még mindig vannak elmaradásaim még az őszi cosplayekről is, de hogy legalább ennyit leírjak utólag, most írok erről az utolsó 2010-es cosplayemről.

A legtöbb cosplayem + amiket másoknak készítettem egyértelműen a D.Gray-manből készültek nálam, így szerettem volna szépen lezárni a D.Gray-manes cosplay pályafutásom. Sajnos az utolsó Mirandás egyenruhámmal nagyon nem vagyok elégedett, elsősorban a paróka miatt, ami borzasztóan nézett ki. (na meg hogy továbbra sem egyértelmű számomra hogy kéne annak az egyenruhának kinézni kép hiányában). Így fontosnak tartottam, hogy egy szép ruhával fejezzem be végre a D.Gray-manezést És persze mivel már régóta nagyon tetszett ez a ruha, így Grave of Maria lett a kiszemelt. Nyilván nem a karakter miatt, mert szegénynek nem nagyon van bármilyen karaktere, hiszen gyakorlatilag Mária Magdolna holttestéről van szó. De ami miatt nekem lényeges és kedvelhető, hogy a kedvenc férfi karakterem innocence a hölgy, és mivel crossplayre továbbra sem érzem alkalmasnak magam, így legalább ennyiben szeretnék Cross Marian “közelébe” kerülni.

Alapvetőleg azért mertem belevágni még ebbe a cosplaybe ebben az évben, mert úgy gondoltam olcsó cosplay, időt meg majd szorítok neki. Nos, valóban olcsó cosplay lehetne (viszonylagosan persze), ha nem kéne hozzá abroncs. Sajnos az olcsóbb helyekről beszerzése az abroncsnak is nagyon drága, hiába töltöttem sok időt azzal, hogy a megfelelő megoldást megkeressem.

Az abroncsomhoz végül teszveszen megvettem egy igencsak csúnyácska abroncsot, pusztán azért, mert a belőle nyerhető abroncs métere olcsóbb, mintha vennék a rövidáruban. Na meg nyerek hozzá egy kis tüllt és gumit is. Így elsőnek ezt az igencsak csúnya formájú abroncsomat szedtem szét, majd elkezdtem számolni egy méretarányos rajz segítségével, hogy a nekem kellő formához mekkora karikákat és milyen távolságra kell elhelyeznem.

Itt egy nagyon gagyi ábra az abroncs elkészítéséről, hogy hogyan számolgattam ki. Persze kicsinyítve rajzoltam le magamról egy butított ábrát, hogy a szoknya hosszúsága mennyi lenne, és tudtam, hogy én éppen 4m-es alsó abroncshosszúságot szeretnék (mármint ekkora legyen az alsó karikám)

Az abroncsom fehér vászonból készült, és ugye a leírt szétszedett abroncs abroncskarikáiból, és mivel sajnos a 4m-es alsó karikám nem nagyon akart megállni, abba még kellett vennem 4m abroncsot, hogy tényleg stabilan álljon, ne essen össze. A bujtatókat a karikákhoz varrásvisszahajtásokból alakítottam ki.

(a képen bal oldalt a csúnya teszveszes abroncs, jobbra amit én alakítottam ki, csak a képen még nincs korrigálva a felső kettő abroncsom mérete - pár nappal később azokat kicsit kisebbre vettem)

Rózsák: talán a legmelósabb része a cosplaynek, és elbírom képzelni, hogy nem látszik rajtuk XD kb 3 db-ot másfél óra alatt tudok legyártani, és most azt se tudom végülis mennyit gyártottam le belőlük. Bélésselyemből és organzából készültek. A módszert Tazzie/Lenalee mutatta nekem, csak én még annyival megtoldottam, hogy a műszálas anyag mellé még organzát is tettem (mivel ugye ez is műszálas, így ez is szépen égethető).

ez meg egy kis folyamatábra a rózsák elkészítéséről : ) 8cm-es csíkokat téptem mind2 anyagból, majd összehajtva szirom formákat vágtam az anyagra, a végén rövidülve elvágtam. Majd végigégettem a széleket (én legalábbis a nem sziromszéleknél lévő részeket is visszaégettem, hogy ne foszoljon, persze ezt elvarrással is el lehet intézni, kinek mi egyszerűbb). A bélésselyem eléggé gyúlékony, annak az égetésénél jobban kellett figyelnem. Na meg nem árt szellőztetni, mert nem egy szag mentes eljárásról van szó.

Majd az organza és bélésselyem darabokat összeférceltem az alján és összehúztam, változó, mikor mennyire, nem törekedtem az ugyanolyan méretű rózsákra. Hogy mennyire van összehúzva az anyag, az befolyásolhatja, mekkora rózsafej lesz belőle.  Tekergetve elkezdtem összevarrni, közben folyamatosan igazgattam a formát, hogy ténylegesen rózsás legyen : ) Nekem eddig ez a módszer vállt be a legjobban, szerintem nagyon szép rózsákat lehet így kreálni.

Fűző: nem kevés munkát öltem bele, főleg azért, mert nagyon sok darabból állt, és ráadásul bélést is készítettem hozzá. Összesen 14 darabból áll, és 11 merevítőt-halszálkát varrtam bele. A bélés részt igazán a még jobb tartásért és azért varrtam, hogy a merevítők bevarrásai csak belül látszódjanak, kívül ne. A bélést vászonból, a külső fekete rész szaténból készült. Díszítésként a csíkokhoz azt találtam ki, hogy pamut zsinórt varrtam ezüst ferdepántokba, és ezeket varrtam fel csíkoknak a fűzőhöz végig, illetve aljára és tetejére is. Szerintem így szebb, mintha egyszerű szaténszalagok lennének felvarrva csíkoknak. A fűző formájának kitalálásánál a Cross Marianos mangakötetborítót vettem alapul, ami nem minden esetben stimmel az animében láthatóval, de van amikor igen. Így egy kicsit összedolgoztam a kettőből. Az ezüst csíkokat viszont egyetlen mangás képen se sikerült felfedeznem, csak az animében voltak ezek is láthatók.

Ringliket ütöttem a fűzőbe, ami azért is jó, mert így szabadabban lehet állítgatni, mennyire legyen szoros.

Fejdísz: Ennek az elkészültéről sajnos semmilyen képem nincs. Általában mire a vége felé érek a cosplayeimnek és közeleg a con, vagyis jobban kell kapkodni a fázisfotók is elmaradnak. Így erről gyakorlatilag egy sincs. 2 réteg műanyagból és vörös organzából készült. Az egyik műanyag lap 3-4mm-es volt, a másik 0,25mm körüli. Az organzát 3 rétegben használtam, hogy ne legyen túl átlátszó és jól látszódjon a színe. A formákat megrajzoltam és kivágtam mind2 műanyagból és organzából, majd lefestettem feketére a műanyagokat és felragasztottam a vastagabb lemezre az organzát, majd a hátoldalra a vékonyabb műanyag lemezt is. A 4 szárnyacskát egy kisebb darab műanyagra ragasztottam fel, ami az orrnyergemhez kötötte őket. Vagyis persze ebből a darabból erős szalagokat ragasztottam, melyek tépőzárban végződtek és D kapcsok segítségével voltak rögzíthetők a fejemhez. ( a fejdísz arányain kénytelen voltam csalni, mert ha tényleg akkorában kreálom meg, mint a felső képen, igencsak közlekedés akadályozó lett volna..na és persze erre sincs egy konkrét arány, hogy mekkorának kéne lennie, pár mangás képen pl lényegesen kisebbnek van ábrázolva)

Szoknya: hát ez is sok-sok méricskéléssel és számolással, amibe most nem fogok belemenni megterveztem a szabásmintáját, ami áll egy húzott szoknya részből, és az alsó kis kiálló végekből. A húzott rész egész egyszerűen úgy készült, hogy összeférceltem az anyagot ott, ahol húzott hatást akartam elérni, összehúztam az adott méretre, majd egy vékony szalagot varrtam fel, ami megtartja ezt a húzott részt. A kiálló végeket meg egyszerűen és igencsak időigényesen végigszegtem mindenhol : P nagy élmény volt

Sajnos egyelőre nem sok megfelelő képet sikerült találnom a kész darabról, így arról most még nem szúrnék be, úgyis írok majd még egy bejegyzést erről az évről, hogy idén-e vagy majd jövőre, az kiderül.

Megosztás a Facebook-on

Igazán élménybeszámolót nem tervezek írni, mert különösebben olyan dolog nem történt velem, ami szerintem másnak is izgalmas lenne : ) Meg egyébként se vagyok egy nagyon írogatós típus.

A conon nagyon jól éreztem magam, jó volt ismét ennyi ismerőssel cosplayezni ^^ A Sailor Moon csapatban vicces volt egy totál csajos bandában lenni (Sailor War craftmanship csapat), és egy ilyen klasszikus animéből cpzni nem annyira klasszikus karaktereket : ) Mindenkinek nagyon szép lett a cucca is, és a fotók is tök jók ^^ De azért remélem majd melegebb időben fotózunk még párat majd valamikor én szeretnék. A Kakyuu cosplayemben számomra az volt a legmeglepőbb, hogy nemzetközi oldalakon rengeteg visszajelzést kapok rá, többet, mint talán az összes eddigi cosplayemre egyben XD Számomra ennél már csak az viccesebb, hogy feltöltöttem egy képet a csapatunkról cosplay.com-ra, és ahogy Rhysa is észrevette, nem jeleníti meg a képet a cp.com, viszont valami 4 milliárd megjegyzést jelez ki hozzá XDDD Kéééész

fotó: Benji

Fotó: Piri

Fotó: Dave

Fotó:Csepi

A Kuroshitsuji csapatunk (Kuro Sushi performance csapat) meg tök jól összeállt, így már örülök annak is, hogy annyit szenvedtem a hangvágással. Sajnos azt továbbra se tudom, hogy mégis mit kéne tennünk, hogy tökéletes minőségűek legyen a hangfelvételek. Miközben vettük fel a hangokat az egyik mikforon teljesen bekrepált, így el kellett rohanunk barátommal venni egyet. Azzal valamivel jobb lett a minőségük, de sajnos tökéletes így sem.

Ez a csapat gyakorlatilag mintha a régi D.Gray-man performanceunkból és a Ludwig Kakumei performanceból állt volna össze, plusz még Biru és Dante : )

Én magával Ranmaoval nem vagyok teljesen elégedett, mármint nem a jelmezzel, vagy bármelyik kiegészítőjével, mert szerintem azok korrektek lettek, de vagy nem voltam azon a napon jó passzban, vagy nem tudom, de a képek nem lettek jók róla vagy nem illik rám a karakter.

Annak mindenesetre örülök, hogy Paczi szerintem tök jó Lau lett : ) nekem tetszenek a színek amiket találtam hozzá. Tanaka-san feje kicsit rózsaszín lett sajnos, mert egyszerűen a fennmaradt akril festék készletemben se sárga, se okker nem maradt XD

Sokat melóztam erre a conra, de jó hogy így volt : ) Jó volt sok szép cosplayt látni, nekem crafton elsősorban Okkido Caterinája, Cassidy elfe és Dudus Buggyja volt a kedvencem Dudus örömét látni meg már megérte ^^ Nagyon örülök neki A Kokia koncert iszonyatosan jó volt, érzékeny típus vagyok, és így meg is könnyeztem párszor : ‘ )

fotók: Iglódi Norbert

Az elmaradásaimat leírásbelileg igyekszem pótolni, de eléggé elveszi a kedvem, hogy nem fotóztam igazán a munkafolyamatokat, így képekkel nem nagyon tudom illusztrálni, mi hogy volt.. szóval ha ezek a beszámolók elmaradnak ezért van. De igyekszem legalább Ranmao kiegészítőiről, a parókákról és Kakyuu sapijáról írni.

Megosztás a Facebook-on

Igen, perpill 3 cosplayen dolgozom egyszerre ^^” Ennek elég egyszerű okai vannak, az őszieket valószínűleg csak szeptemberben tudom folytatni, viszont egy még igencsak távoli tervemhez meg csak itthon tudok dolgozni, legalábbis a kezdeteit, és így úgy döntöttem nekilátok.

Saber Lily a Fate Unlimited Codes játék egy plusz választható Saber változata, amit én véletlenül egy figurán vettem észre először. A figura első pillantásra megfogott, és bár az alap Saber cucc is szerintem nagyon jó, de ez még sokkal jobban tetszik A játékot kipróbáltam persze rögtön, bár ez nem az a típusú játék, amivel túl sokat tudnék játszani sajnos -__- meg nem találtunk belőle angol verziót. Mindenesetre az alap történetet ismerem már régen, így olyan sok mindenből csak nem maradtam ki.

A cosplayt illetően nem sok elképzelésem van még arról, pontosan mikorra készítem, jövő tavaszra szeretném ha kész lenne, de egyébként teljesen képlékeny. Ahogy érzem. Mindenesetre ahogy haladgatok vele, és van éppen miről írni, majd írok róla. Így elsőre a kardról fogok írni, mivel egész egyszerűen pont ezt kezdtem el, és így 1 hét meló után úgy érzem már van miről írni.

Ez az első igazán komoly fából készült fegyverem, eddig mindössze még a 2. cosplayemhez készítettem balsafából egy nagyon egyszerű katanát. A balsafa iszonyatosan könnyen, mindenféle komolyabb eszköz nélkül megmunkálható..semmi nem kell hozzá, egy sniccer és egy olló, ennyi. Viszont ebből kifolyólag megvannak a hátrányai is, pl hogy nagyon sérülékeny. Bár az enyémnek még mindig semmi baja, de az Excalibur kivitelezése szerintem nem lenne praktikus ebből. Éppen ezért már mikor elindultam a boltba eldöntöttem, hogy minimum fenyő, de lehetőleg keményebb fát fogok nézni. Egy nagyobb barkácsáruházban végűl bükk kerítésléc mellett döntöttem. És nagyon nem bántam meg ^^

Amiket hanáltam az elkészítéshez:

• 1: bükkfa kerítésléc: egy hosszabb és egy kicsit rövidebb darab
• 2: PS-ben szerkesztett rajz a a kardról, 1:1-es mértben kinyomtatva és egy kép a kardról, ahol látható mi pontosan milyen magasságban van a fegyveren
• 3: sniccer
• 4: pasztell, de szén is jó, vagy pitt kréta
• 5: olló
• 6: vonalzó
• 7: favésők két méretben
• 8: ráspoly
• 9: dekopírfűrész
• 10: sarokcsiszoló
• a képre nem került rá, de még használtam: csiszolópapír (120-as) és egy kis szabályos fadarab, hogy egyenes felületet csiszoljak, ne homorút, vagy domborút

Persze, mint mindig itt is a tervek elkészítésével kezdődött minden. A kard esetében a terv elkészítése annyira nem volt macerás, mivel lehet találni róla bőven képeket, van olyan kép, amin a teljes nézete látható, és a figuráról készült fotók alapján meg jól láthatók a kardon bellül mi vastagabb, vékonyabb, mi emelkedik ki legjobban. Szóval elkészítettem az alap rajzot a kardról photoshopban, amin a minták és minden szerepel. A kardot a figurák és képek alapján elég könnyen be lehetett lőni, hogy kb. mekkora, mivel egy álló ember esetében vízszintes kéztartásnál a kéztől a földig ér. Ez nálam nagyjából 125 cm-nek felel meg. ÉS ebből az egy adatból a többit már nem is kellett számolgatnom, mert egyszerűen photoshopban ekkorára állítottam a kard hosszát, a többi meg már aránylik hozzá. Így a kard teljesen arányosan fogja tükrözni a képen láthatót, ami nekem most az elsődleges célom. Azt szeretném, hogy tökéletesen ugyanúgy nézzen ki

A rajz elkészültével kinyomtattam az egész kardot több A/4-es lapra, majd összeragasztgattam, kivágtam, így kész is volt az 1:1 mintám a kardól. Majd fogtam  a 2 kerítéslécemet, és a hosszabbra felkerült a kard  teljes hosszában a markolat végén lévő kis félgömb dísz, gomb kivételével. A másik kerítéslécre pedig a két jobban kiálló darabot rajzoltam rá, és vágtam ki, csiszoltam készre.Természetesen mindkét kerítéslécből dekopírfűrésszel vágtam ki a formákat, 2 mm-t ráhagyva, ami csiszoláskor majd lejön róla.

Hogy ne kelljen többször is kinyomtatni a kard rajzát, és összevagdosni, én egy elég egyszerű módszert használtam: a rajz hátoldalát fekete pasztellel végig “bekoszoltam”. Majd a rajzot újra a fára tettem, és az éppen szükséges részeket a vonalaknál ceruzával meghúzgáltam. Gyakorlatilag mintha egy indigót használnék. Persze néhol meg fogja fogni a fát a pasztell, de a vonalak jobban fognak látszódni, és pontosan felvihetők. Így pl ki tudom jelölni, hogy a penge része mettől meddig tart, hol kell pontosan csiszolnom. Én a pasztelles átrajzolás után még át szoktam húzgálni tollal, hogy ne kenődjön, és letörlöm a pasztellt egy ronggyal.

Ezután kezdtem el a kard penge részének kialakítását, de igazán jöhetett volna ekkor is a két külön darab helyére ragasztása. A kard durva formálását én egy ilyen ráspoly szerű szerszámmal végeztem, ami elég durva, de egy ilyen kemény fához kézi megmunkálásra egyszerűen ez volt alkalmas. Sajnos nem mértem meg, mekkora volt a kard súlya a dekopírfűrészes vagdosás után, de tuti ilyenkor vesztette el súlyának nagy részét ilyenkor mindenesetre még nem tudtam úgy tartani a kardot egy kézzel vízszintesen, hogy ne remegett volna a kezem.

Szóval a ráspollyal szépen a felrajzolt vonalaknak megfelelően kialakítottam a penge részt, ez elég sok meló volt, és hiába volt rajtam egy jó kis kerti kesztyű, a kezemen lett pár vízhólyag.

Kb 2 nap alatt sikerült kialakítanom a penge formáját. Ezután vettem igénybe egy kis segítséget, fúrni nem mertem egyszerűen biztos voltam benne, hogy vagy félre fúrom, vagy ferdén. Szóval a markolat két részét, amit külön vágtam ki és csiszoltam meg hozzá kell ragasztani az alap nagy kard darabomhoz. Hogy teljesen biztosan és fixen ott maradjon (bár közben egy asztalos ismerős szerint csak a ragasztó is elég lett volna :D) egy-egy fa tiplivel és ragasztóval rögzítettem. Bejelöltem pontosan hol kell fúrni a darabokat, mint a nagy, mind a kicsiket. Apa kifúrta nekem, ragasztót tettünk a lyukakba, majd beleütöttük a fa tiplit az egyik félbe, majd a másikba is, a többi érintkező felületet is leragasztózva. Amikor a szorítókat kezdtük rárakni, akkor gondolkoztam el rajta, hogy ezt még a dekoprífűrszelés előtt kellett volna, mert egyszerűen nincsenek párhuzamos felületek ahol jól össze lehetne szorítani. De szerencsére sikerült össze-vissza keresztbe rögzíteni a szorítókat és így a ragasztás is teljesen tökéletes és stabil lett másnapra : )

Elkezdtem a szintek kialakítását, ami gyakorlatilag a két oldalán két szint különbség. Illetve több lesz, de pár dolog még nem fog rákerülni most a kardra, csak később. A szintkülönbségek létrehozásához és két különböző méretű vésőt használtam és a sniccert. A sniccerrel mindig amennyire csak tudtam bevágtam a vonalat, ahol pontosan változik a szint, majd vésővel elkezdtem kialakítani a kívánt mélységet. Ezt nem tudom normálisan megmagyarázni Mindenesetre remélem kép alapján érthető. Pl a pengénél először csak lenagyoltam, hogy milyen lesz a formája, de azután még kb 2-3mm-el mindkét oldalon vékonyabbá tettem ott a fát. Ezt már a sarokcsiszolóval végeztem. Ha ilyen sötétebb, majdnem fekete foltokat láttok a kardon, az egész egyszerűen azok a részek, ahol mindenképpen jobban oda kellett nyomnom a csiszolót a finomabb formakialakítás miatt, és a gyors forgású tárcsa egyszerűen megégette kicsit a fát.

Igazán ezt elvégeztem az egész alap kard formájának kialakításához mind a két oldalon, majd a markolatot is formára csiszoltam.

Az a baj, hogy még így festetlenül és díszítések nélkül még nehezen kivehetők ezek a szintek a fotókon : S

Az eddigi alap kard súlyát pedig megmértem konyhai mérlegen:

Szerintem ez már egész barátságos : ) Most igazán ennyi lenne a kardról, legközelebb majd akkor írok róla, ha elkészültek a díszítések rajta mindenhol, bár lehet már egy bejegyzésbe veszem a teljesen kész kardot : )

Megosztás a Facebook-on